Vélemény Vélemény-cikkeink

Haderőfejlesztés 2021 (1. rész)

A portfolio.hu-nak adott interjút Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. A témában korábbi cikkeinkhez sok hozzászólás érkezett, és legtöbben a „miért” kérdést tették fel. Miért ez a fegyverkezés? Páran pedig azt írták, felesleges kiadás, pénzégetés mindez. A kormánybiztos miden kérdésre válaszolt, így most ezeket is tolmácsoljuk, és mondanivalójából vett idézetekhez fűzött „megfejtéseink” is olvashatók a továbbiakban.

„Elérkezett az idő, hogy modernizáljuk a Magyar Honvédséget. Ehhez számos feltétel teljesülése volt előzetesen szükséges. Az egyik ilyen politikai jellegű volt; a NATO-tagság meghatározta a beszerzésre kerülő eszközök irányát, a nemzetközi politika változása miatt pedig embargó került bizonyos beszerzési forrásokra.”

Talán nem kell mondani, de azért jegyezzük itt meg, hogy a NATO-kötelezettség teljesítésével hosszú évek óta adós maradt Magyarország… A NATO többször jelezte, hogy egy védelmi szövetségnek nem csak az előnyeit kell kihasználni, hanem a tagsággal vállaltakat is teljesíteni kell! Persze ezt nem ilyen direkt formában közölték, hanem sokkal jobban csomagolva, de a jelentése ez volt.

Korábban a Gripen-ek beszerzése komoly kiadást jelentett, hiszen ezek az eszközök a legdrágábbak közt vannak az egyébként sem olcsóságáról hírek hadiiparban, de megkerülhetetlen volt, hiszen az elsődleges védelmi vonal a légtér védelmét jelenti. Ezen a téren tehát nem volt komolyabb probléma, de hogy mégis folyamatban vannak itt is beszerzések (Vaskupola technológia), azt mutatja, hogy a fejlesztések során végre rendszerben gondolkodnak az illetékes szakemberek! Most bizony meglehetősen „féloldalas” a magyar hadiképesség…

És igen, az embargó; az orosz eszközök beszerzése legálisan nem lehetséges. Ez a világpolitika számunkra adott valósága, változtatni nem tudunk rajta, hosszabb távon pedig lehet, hogy ez inkább jó is nekünk. Miért? Mert az oroszokkal ellentétben a mostani beszállítók sokkal rugalmasabbak az együttműködés tekintetében, így sok esetben nem is vásárlás, hanem kooperáció az, amit a beszerzés jelent!

„Van egy akut biztonsági fenyegetés is a világban, amit nem mindenki értékel annak, de a NATO egyértelműen akként értelmezi a következményeit: ez a migráció. Abban nincs politikai egyetértés, hogy a migráció biztonsági fenyegetés-e vagy alapvető emberi jog. Mi Magyarországon nem tekintjük alapvető emberi jognak és biztonsági fenyegetésként értelmezzük.”

Fontos meglátás! Sokan, akik azt kérdezik, talán a szomszédos országok elleni háború az, amire készül Magyarország, itt kapják meg a választ, ami nem más, mint az aszimmetrikus hadviselés. Mit takar ez a kifejezés? Azt, hogy manapság nem feltétlen a klasszikus, országok közti háborúk dúlnak, hanem sokkal jellemzőbb, hogy a reguláris hadak olyan civil (vagy civilnek látszó…), gerilla típusú hadviseléssel szemben kell fellépniük, ami komoly károkat, és emberéleteket követelhet, ha a reguláris oldalon nincsenek meg a megfelelő eszközök. A másik megoldandó feladat pedig nem más, mint azon személyek felderítése és elfogása, akik illegálisan lépik át határainkat – nem mellesleg a Schengeni határokat… -, úgy, hogy sem azonosításuk nem történt meg, sem előéletük, és céljaik nem ismertek!

Az pedig, hogy Európa mai vezetői ezt nem tartják biztonsági kockázatnak, nagyon sajnálatos, de – mi sem bizonyítja jobban, hogy itt bizony nem feltétlen politikai, hanem gazdasági menekültekről van szó! – szerencsére nem célország, hanem tranzit-zóna vagyunk. Az pedig világos, hogy ebben az összefüggésben a tranzit sem elfogadható számunkra, hiszen nem legális (az más, hogy Európában megtűrt…) az, ami történik!

„Azokban az országokban, amelyekben pusztán saját haderő-fejlesztési igényeik kielégítésére építik ki a hadiipart, egy idő után az ebben résztvevő cégek finanszírozása komoly ballaszt lesz. … Minden közpénzt, amit beteszünk a hadiipar fejlesztésébe, megtérülési szándékkal helyezünk ide. Egy gyár kifejlesztése, felépítése 2-5 év annak technikai színvonalától függően, a megtérülés általában 5 és 10 év közötti.”

Ezt mi ilyen pontos számokkal ugyan nem támasztottuk alá, de egy korábbi cikkünkben (ITT olvasható) ezt a folyamatot ismertettük. És ne felejtsük el; azon túl, hogy nemzetgazdasági haszna van a dolognak – tehát a költségvetésben hosszabb távon pozitív hatása van – munkát ad sokaknak, valamint élvonalbeli technológia települ az országba! Mindkettő nagyon fontos, hiszen a hadiipari megrendelések jellemzően a válságok idején futnak fel, tehát ez a szektor a konjunkturális kilengéseket képes kicsit „kiegyenesíteni”, de az sem mellékes, hogy a polgári célú innovációk (mint éppen az internet is!) alapvetően katonai csúcstechnológiák átültetésével jöttek létre!               

„A hozzáállásunk, a gyorsaságunk és az üzleti megközelítésünk tesz minket egyedülállóvá. Egyetlen beruházást sem próbáltunk politikai szempontoknak alávetni, arra törekedtünk, hogy üzletileg rentábilis megállapodások jöjjenek létre. Szintén nagyon komoly hátteret biztosít a hazánkban működő autóipar és német elektronikai ipar kiemelt pozíciója. Komoly szempont volt a magyar adózási rendszer és gazdaságpolitika is.”

Na kérem! Ez is egy komoly mondás, amit már többször is megvitattunk szerkesztőségi berkeken belül! Miről van szó? Nem másról, mint a pragmatizmusról! Ez egy olyan célközpontú gondolkodás, amit Európában mintha teljesen elfelejtettek volna… Pedig csak annyi kellene, hogy a világosan meghatározott célokhoz kellene rendelni az eszközöket, és nem azon a gondolatmeneten szánkázni, ami arra épül, hogy éppen milyen pillanatnyi (és egyéni!) érdekek érvényesülését támogatjuk, avagy sem! Mert ez utóbbi csak mások érdekeinek kiszolgálását jelenti…

Az első részben tehát a mögöttes gondolatokat, elképzeléseket boncolgattuk, a következő rész viszont már közelebbről mutatja be az eddigi, és a következő haderőfejlesztési lépéseket.

Ajánlott Cikkek