Hadikonjunktúra Aradon
Amikor kitört az első világháború, a Monarchia nem rendelkezett elegendő számú teherautóval, a hadsereg igényei messze felülmúlták a kapacitásokat. De volt már magyar autógyár, amit kifejezetten automobilok készítésére építettek fel, méghozzá Aradon. Ha a kapacitás nem is volt elegendő, az alapok megvoltak, „csak” a gyártást kellett felfuttatni.
Borítóképen: A Marta-automobilgyár Daimler típusú kéttonnás katonai teherautója – 1914
A hadseregünknek sürgősen szüksége volt nagy mennyiségben olyan teherautókra, amelyek a rendkívül szigorúan – és tekintettel a hadiállapotra, még szigorúbban! – kezelt átvételi feltételeknek megfelelnek!
Igen, a kézenfekvő megoldás a MATRA volt:
Bár korábban a gyár többször gazdát cserélt, a háborút megelőzően Haltenberger Samu vezetésével teljes reorganizáción esett át. Az átszervezés, és fejlesztés eredményeképpen, amikor a császári és királyi hadügyminisztérium műszaki szekértói 1914 nyarán meglátogatták az aradi gyárat, véleményükben azt fogalmazták meg, hogy mintaüzemet láttak!
A szemle alapján a hadügyi kormány a MARTA gyárnál azonnal 50 darab háromtonnás kardánhajtású teherautót rendelt. A típust az aradi gyár a német Daimler gyár licensze alapján gyártották Aradon.
Bár nem kötelezték a gyárat, de a gyár arra kérte a hadügyminisztériumot, hogy az első öt kocsival Aradról Klosterneuburgba – tehát 600 km-es távon! – próbaútat tartson. A próbaút 1914 ősz folyamán ment fényes sikerrel zárult!
A három tonnával megterhelt kocsik az Arad-Klosterneuburg útvonalon 25 km/h-ás átlagsebességet értek el és a teherautók a próbaút egész távját meghibásodás nélkül teljesítették!
De az sem lett volna különösebb akadály, ha esetleg kisebb problémák adódnak, mert amikor a hadügyminisztérium emberei meglátogatták, akkor arról is meggyőződtek, hogy az alkatrészek gyártása is rendben van, azok megmunkálási- és anyagminősége megfelelnek az elvárásoknak! A próbaút – illetve annak vitathatatlan sikere! – végképp meggyőzte a hadügy szakembereit a MARTA kiválóságáról, így újabb megrendelést adtak a gyárnak:
A gyár a Hiero licensz alapján gyártandó motorral felszerelt 30 darab repülőgépre kapott megbízást.
Sajnos azt nem tudtuk kideríteni, hogy milyen gépek készültek Aradon – és készület.e egyáltalán ., de azt tudjuk, hogy Aradon volt repülőtér, és azt is, hogy az itt gyártott motorokat beépítették az Aszódon készült Lloyd CII-es jelű gépekbe is.
A képen látható gép érdekessége, hogy a Hansa-Brandenburg C.I továbbfejlesztése volt – a tervezője Melczer Tibor volt -, és nem csak felfegyverezték az addig csak felderítő feladatokra alkalmas gépet, hanem szerkezeti változtatásokat is végrehajtottak, különösen a szárny kialakítását illetően.
Igen, ezzel a géppel világcsúcsot döntöttek akkoriban, ami témánk szempontjából azért érdekes, mert a motor az a Hiero hathengeres, 145 lóerős gép volt, amit Aradon gyártottak! De sajnos voltak megbízhatósági problémák. Ekkor precízebb megmunkálásra tértek át, és kisebb változtatásokat is végrehajtottak, majd az eredetileg 25 órás próbákat felváltotta az 50 órás próbajáratás!
A megrendelések felfutása okán 150.000 korona értékű beruházást hajtottak végre 1915-ben, és azt tervezték, hogy a következő évben egy újabb nagy befektetés keretében 1.000.000 korona értékben bővítik, tökéletesítik a gyárat.
És Haltenberger Samu kapcsolata a MARTA-val más területen is gyümölcsöző kapcsolatnak bizonyult:
Ma már tudjuk, hogy aztán a Benz átvette, és azt is, hogy aztán Arad az új határokon kívülre került…:
Ilyen volt tehát az a konjunktúra, amit a nagyhatalmak vetélkedése okán kialakult háború váltott ki Aradon – és persze más gyártóknál is.
