Hírek

Hagyma: a hollandok és a németek is bajban – hát még mi!

A magyar konyha egyik alapvető nyersanyaga a hagyma. Ennek a növénynek Magyarországon komoly kultúrája van, a makói hagyma Hungarikum, ugyanakkor az országban egyre kisebb területen termesztenek a növényből… A holland, vagy éppen a német konyha „remekeivel” valójában csak elpocsékolják az egyre drágább növényt, de – amikor az említett nációk nálunk járnak, megtapasztalják! – egy igazi magyar pörkölt, vagy egy gulyás (nem a gulasch!) jól elkészítve kifogástalan étel a húskedvelők számára.

Borítóképen: Saját kiskertünk – jövőre bővítünk! (forrás: ITT-HONRÓL-HAZA archívum)

A vegák meg magukra vessenek! 😊 A lényeg azonban abban áll, hogy Hollandiában – ahol szintén csökkenő területen, de még mindig 27.400 hektáron termelnek hagymát – baj van, mert az aszály miatt (is) jelentősen csökkent a megtermelt zöldség mennyisége. 18 százalék. Az már sok, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a holland mezőgazdaság jellemzően exportra termel.

A németek is hasonló problémával néznek szembe, de mi most inkább azzal kívánunk foglalkozni, hogy mi van nálunk, a Kárpát-medencében. Még rosszabb a helyzet…

Ha csak a jelenlegi Magyarország területét nézzük, 1.292 hektáron termelnek hagymát (2021-ben még 1.575 hektár volt!), amelyen 61.700 tonna termett (a hollandoknál 1.200.00 tonna…).

Magyarországon a teljes fogyasztás 25-30 százaléka import (a magyar hagyma exportja ma már elhanyagolható…), és ez bizony óriási probléma. A szakemberek azt mondják, Kelet-Európában – így nálunk is! – lesznek a lognagyobb bajok a hagymával idén…

De miért alakult ez így?

  • A 90’-es évekre a kollektív mezőgazdasági formák felbomlottak, helyettük pedig igen lassan alakult ki a mai birtokszerkezet, közben óriási piacvesztés következett be.
  • Az európai agrártámogatási rendszer (a teljes EU-költségvetés 42 százalékát teszi ki!) 1962-ben indult el, és ez az erős támogatás a ’90-es évekre olyan versenyelőnybe hozta a nyugati termelőket, hogy azóta sem tudjuk behozni a hátrányt.
  • Az agrártámogatásokra felépült nyugati mezőgazdasággal szemben a térségben más típusú a gazdálkodás, és például a francia borokra kifizetett támogatások meghaladják a kelet-európai országok élelmiszertermelésére kifizetett összegeket…
  • Ezen hatások összességeként a holland hagyma sokszor olcsóbb, mit a magyar, pedig ott a földek aranyáron vannak, drágább a munkaerő, és sok esetben drágábbak az alapanyagok is.

Mit lehet ez ellen tenni? Kormányzati szinten nem sokat, mert a támogatások olyan őrületesen nagy összeget jelentenek, hogy azzal egy Magyarország méretű gazdaság nem igazán tud versenyezni. Ott van példának a korábbi szőlőirtásra fizetett igen komoly pénz, és volt más hasonló európai „akció” is, ami ellen semmit nem tudtak tenni a kevésbé tehetős országok…

Annyira nem látunk bele a mezőgazdaság mélyebb bugyraiba, hogy ettől jobban belemenjünk a részletekbe, de azt a szomorú tényt viszont tapasztajuk, hogy a városoktól a kis falvakig egyre kevesebb a háztáji kert, ahol pedig éppen az ilyen alapvető élelmiszerek is megtermelhetők!

A mi szintünkön tehát – akinek megadatott, hogy legyen némi kertje, vagy földje – azt tudjuk tenni, hogy szüleink, nagyszüleink tudását felelevenítve otthoni kiskerteket alakítunk ki! Igen, ez sok esetben egész egyszerűen nem elég a méreténél fogva, de ha igazán jót, és igazán egészségeset akarunk enni (és még a szállítás szennyezését is kiiktatjuk a rendszerből!), akkor termeljünk otthon!

Tudjuk, ez nem teljes megoldás, és tudjuk, hogy nem mindenki tud vele élni, de segítsünk magunkon – ha tudunk!

Ajánlott Cikkek