Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Hajógyárak, kecskefarm, sztrájk-tanya, vendéglők… A Szúnyog-sziget

Igen, ez a Szúnyog-sziget – más néven a Népsziget. Sziget? Igen, valaha az volt, de a Duna természeti folyamatai, na meg az emberi beavatkozás okán ma már félsziget, ami az egykori téli kikötő szerepét betöltő öblöt öleli körül. Ma is népszerű hely az Újpesti vasúti híd alatt nyitott kiváló büfék okán, de van itt kecskefarm, és – ne feledjük! – itt volt az UTE második pályája, mielőtt 1922-ben át nem adták a Hajós Alfréd tervei alapján készült megyeri úti stadiont.

Borítóképen: Újpesti-öböl, szemben a Népszigeten a MAHART hajójavító – 1963 (forrás: Fortepan, 129524)

Bizony egészen elképesztő történelme van ennek a ma igencsak elhanyagolt területnek Újpest Duna-partján. A felsorolásból kimaradt a vasúti híd, a közeli bőrgyár, az odáig is közlekedő teher (!) villamosok, és még sok-sok más… Ezúttal igyekszünk összeszedni a sziget történetét, mert bizony az a magyar történelem egy igen jól körülhatárolható részének lenyomata!

Ez a kor pedig nem más, mint Magyarország iparosodásának két időszaka, ami valamikor a XIX. század második felében indult, második korszaka pedig a XX. század 8. évtizedéig tartott.

Rögtön kezdjük a Millennium évével! Miután már Újpest voltaképpen bekapcsolódott Budapest vérkeringésébe – de csak Nagy-Budapest megszületésével, 1950-ben csatolták a fővároshoz, megszületett a gondolat, hogy a Duna ezen részén létesítsenek vasúti összeköttetést a budai oldallal. Így született meg 1896-ban az Újpest vasúti híd, amit a köznyelv sokszor Északi összekötő vasúti hídnak nevez, és amit 1955-ben építettek újra a második világháború után, hogy aztán 2008-ban átépítsék:

Maga a híd is jelzi, hogy Újpest igen fontos szerepet töltött be már ekkor Magyarország gazdaságában. Ennek oka az volt, hogy a település voltaképpen integráns része volt Budapestnek, ugyanakkor önálló településként igen komoly kedvezményeket biztosított az ipartelepítéshez, illetve a működő vállalkozásoknak.

A gazdaság a kiegyezést követően dinamikusan növekedett, még akkor is, ha Bécs vámpolitikája, illetve az osztrák pénzügyi szektor megingásai veszélyeztették is ezt a növekedést.

És persze ezek nem maradtak hatás nélkül… Sajnos már akkoriban is előfordult, hogy igen komoly gazdasági visszaesés következett be, és persze azt is látni kell, hogy a hazai ipar fejlesztése akkoriban talán nem volt eléggé átgondolt, így pedig a kifejezetten nagy vállalatok mellett a kisebbek bizony gyakran jelentettek csődöt…

1904-be, több évi pangás után a munkavállalók egyre elégedetlenebbek lettek, ugyanis sok esetben nem volt munkájuk, akinek meg volt, az a relatív magas munkanélküliség okán nyomottan tartott bérek miatt volt elégedetlen. De sok esetben a szabott áras szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozók is elégedetlenek voltak…

„A sztrájkok azonban egymást váltják föl Budapesten, országszerte. Asztalos, szabó, czipész, lakatos már a tavaszkor sztrájkolt a fővárosban. Most sztrájkolnak a czukrászok és fuvaroskocsisok. Napok óta látja az ember, hogy a czukrászboltok előtt rendőr áll, nehogy a sztrájkolók megtámadják.”

forrás: Képes Folyóirat – A Vasárnapi Újság füzetekben, 36. kötet (1904)

Igen, a kisebb fuvarosok, és a nehéz kocsik fuvarosai is egyaránt sztrájkba kezdtek, mert kevés munkájuk volt, de ami volt, azt sem fizették meg rendesen – legalábbis a sztrájkolók szerint. Ezért sztrájkbizottság alakult, a rendőrség pedig kijelölt egy sztrájk-tanyát – méghozzá a Szúnyog-szigeten…

Sztrájkolók a Szúnyog-szigeti vendéglőben

Hogy milyen lehetett akkoriban a Szúnyog-sziget? Nos, talán sokat elárul az akkoriban keletkezett leírás:

„A Szúnyog-sziget regényes hely. Ha a fővároshoz közelebb nem esnek modern berendezésével a Margitsziget, a csaknem akkora Szúnyog-sziget kedves kirándulóhelyévé lehetne a fővárosnak. Sűrű erdősége, buja növényzete kedves az újpestieknek és a sztrájkolóknak is. Van vendéglője, sok a bokra, mely éjjeli tanyát ad.”

Nem csoda, hogy éppen Újpest – amit akkoriban Kis-Amerikának is neveztek – volt az a település, ahol az első magyarországi bankrablást is végrehajtották…:

Igen, gyors volt a fejlődés és ez a fejlődés bizony olykor bajt is hozott… De volt még valami, ami Újpesten ma is fogalom, és ma sem lehet elmenni szó nélkül mellette. Ez pedig nem más, mint a futball csapat, ami 1905-től az első osztályban játszott (és azóta csak kétszer, 1911/12-ben és 1916 tavaszán kényszerültek a másodosztályba). És hogy jön ide az UTE futballcsapata? Nos, 1903-tól itt volt a csapat pályája, mígnem 1921-ben a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti szerződést…

Az UTE futballpályája a Budapest (1918-46) című térképen és a mai térképen (piros körvonallal jelölve a pálya!)

Abban az évben, amikor a felmondás megtörtént, volt más igen fontos esemény is az Újpesti öbölben! Igen, ekkor készült el a Rex-Lloyd versenycsónakja, ami 70 km/h-ás sebességre is képes volt! Ez bizony nem volt kis teljesítmény!

Öböl? Hiszen egy szigetről van szó, nem? Hát nem pontosan… Az tény, hogy korábban szigetről beszélhettünk, de ha 1921-ből még majd’ száz évet visszautaznánk az időben, akkor azt látnánk, hogy a ma is létező Zsilip utcával – egy, az utcánál éppen csak szélesebb töltéssel – a szigetből félszigetet kreáltak 1830-ban! Íme a bizonyíték:

A Szúnyog-sziget a Magyarország (1782–1785) – Első Katonai Felmérés, a Habsburg Birodalom (1869-1887) – Harmadik Katonai Felmérés, illetve a mai térképen

És még nem esett szó a hajógyártásról, ami bizony egy idő után szinte teljes egészében „leuralta” a szigetet. Már az UTA pályájának bemutatásához készült képen is látszik, hogy igen komoly ipari létesítmények foglalják el ma az egykori pálya helyét. Sajnos ezek ma már nem működnek, csak kisebb vállalkozásoknak adnak helyet, ha nem éppen totálisan elhagyatottak…

Erről árulkodik a helyszínen készített fotó is:

A valamikor UTE-pálya helyén ma egy korlátolt felelősségű társaság felirata olvasható a gyárkapun, ami egy kisebb utódvállalat lehet

Korábban itt készült az MFTR-flotta nem egy példánya, de készültek itt a két nagy világégés előtt és alatt a haditengerészet számára is hajók, ahogy mindenféle uszályok és teherszállítók is. Mi csak egy korszakot ragadunk ki a magyar hajógyártás történetéből, de tudni kell, hogy a második világháború után több, mint egy évtizedig az újpesti hajógyártás is jóvátételre termelt, és csak ezek után tudta segíteni hajókkal a hazai gazdaságot.

A Szúnyog-szigetet ábrázoló, három különböző korban készült térképet tartalmazó képen még egy igen fontos dolog feltűnhet. Mégpedig az, hogy ma már a Zsipil utca nem egy töltés, hanem a Duna felé, és Újpest felé is sokkal nagyobb szárazulat található mellette. Ennek okát a következő Filmhíradó mutatja be:

Ma már nincs hajógyár, de vannak azért kiváló büfék, és olyan békebeli hangulat a régi épületekkel, gyár-torzókkal, ami utánozhatatlan, és még így leromlott állapotában is fenséges látványt nyújt. Érdemes kilátogatni ide egy ó rántott halra, vagy éppen a ma divatos „street food” ételek, na meg a finom italok, és a lenyűgöző környezet okán is. És persze ott van a kecskefarmi is…

Ajánlott Cikkek