Haladjon Ön is a korral! A család, ami bizony haladt a korral!
Id. Váncza Józsefet fia követte szakmájában – 1922-ben szerzett gyógyszerész diplomát -, de őt kevésbé érdekelte az orvoslás – persze ettől még gyógyszereket is készített és forgalmazott -, sokkal inkább az élelmiszeripari kísérletekben látta jövőjét.
Borítóképen: Egy Váncza-recept
Nem véletlenül! Dr. Oetker termékei ugyanis Magyarországon is teret nyertek, azonban a ’20-as évek gazdasági viszonyai között egyre drágábbak lettek, az államnak pedig egyre nagyobb problémát okozott az import elszabadulása. Egyre komolyabb kereskedelmi hiány kezdett kialakulni, ezért védővámok bevezetését határozták el.
Igen ám, de a védővámok önmagukban csak az import-termékek árának további növekedését vonják maguk után, amíg nincs hazai termelés az adott vámtétel tekintetében, önmagában soka nem ér.
Az előző rész:
Hacsak nem azt szeretnénk, hogy elszabaduljon az inflációt… De ekkor már bevezették a pengőt, és pontosan azt nem szerették volna, hogy a koronához hasonló inflációs spirálba kerüljön a gazdaság. Ezért minden olyan terméket, illetve gyártót igencsak megbecsültek, aki képes volt hazai gyártású termékeivel kiszorítani piacunkról a külföldi terméket.
Nem, arról szó nincs, hogy Váncza Józsefet, vagy vállalkozását direkt módon támogatták volna, de arról igenis szó volt, hogy egyes importtermékek, illetve termékkörök esetében komoly behozatali vámot szabtak meg! És ez az állami akarat, a vámok terén tett lépések igencsak egybeestek Váncza József törekvéseivel!
De itt most álljunk meg! A források többsége ugyanis nem említi a Váncza családot, mintha Vácza József, a sütőpor hazai királya a semmiből jött volna… Azt tudjuk, hogy apja – szintén József – gyógyszerész volt, de nem ő volt a csalás első kiemelkedő képességű tagja! Ükapja – Wándza Mihály, egy Szilágyságban működő református prédikátor Perecsenben (ma Szilágyperecsen) fia – festett, írt, fordított, ő volt a kolozsvári magyar színház első direktora!
Ez egy kis pontosítást igényel, ugyanis a kolozsvári társulat 1792-ben alakult meg nemesi színjátszó ifjak jóvoltából, de vagy nem volt direktoruk, vagy pedig somkuti és perecseni Wándza Mihály egy másik társulat igazgatója volt. Amit tudunk az ugyanis ennyi: 1810. május 19-én Kolozsváron színházat nyitott egy átalakított lovardában, amit özv. Wesselényi Miklósné ingyen adott át számára. Ezek után vándorszínésznek állt.
De ez csak az egyik igazgatósága volt, ugyanis később Debrecenben, Nagyváradon és Aradon lett színi direktor!
A díszleteket maga festette, de rendezett is, ahogy színdarabokat írt is, sőt fordított is. Nyomtatásban is megjelent színdarabja Zöld Marci volt. Az ebben a korban született színdarabok közül nem egy a népszínművek előfutárának tekinthető, és ez bizony Wándza Mihály esetében is igaz lehetett, bár közvetlen bizonyíték nincs rá, mint azt Bayer József A magyar drámairodalom története című, 1897-ben megjelent könyvében olvasható:
Könnyen lehet tehát, hogy Wándza komolyan hatott Petőfire, de Petőfi Zöld Marci című népszínműve elveszett, csak az 1847 áprilisában íródott Zöld Marci című vers, ami azt mutatja, hogy a témával komolyan foglalkozott nagy költőnk is, ebben pedig komoly szerepe lehetett Váncza József ükapjának!
Egyébként ő volt az, aki Miskolcra költözött 1820-ban, és itt is volt kapcsolata színházzal, ugyanis a kassai és a miskolci színház számára is festett díszleteket. Ebben az időszakában főleg festészettel foglalkozott, arcképeken és a csendéleteken kívül nagyméretű tablókat festett, de sajnos munkáiból igen kevés maradt fenn. A Magyar Nemzeti Galériában őrzik Kazinczy-allegória (1830 körül) című táblaképét, a miskolci Herman Ottó Múzeumban Kund vezért ábrázoló, két méter magas műve látható, amely eredetileg a Megyeháza nagyterme számára készült. Ismert még 1831-ből Homrogd görögkatolikus temploma számára festett ikonosztáza is.
Wándza Mihály egész dinasztiát alapított a városban, volt a családban prédikátor, festő, fotóművész, mások a sajtóval vagy a matematika tudományával voltak kapcsolatban. Váncza József, a sütőpor hazai királya már a harmadik volt a Józsefek sorában, idővel úgy tűnik ez a keresztnév is rögzült családi hagyományként.
Váncza József édesapja halálát követően a miskolci patikát eladta és 35 éves fejjel felköltözött családjával Pestre (már éltek itt rokonaik).
Idősebb Váncza József patikus haladó szellemiségű, művelt ember volt, így nem csoda, hogy az akkor a haladást jelképező automobilok első hazai tulajdonosai közt tarthatjuk számon!
Persze ehhez az sem ártott, hogy ott volt patikája, hiszen a kezdeti időkben az autózáshoz szükséges benzint a patikákból lehetett beszerezni. Emellett azonban a patika természetesen minden olyan gyógyszert, illetve háztartási vegyi árut is kínált, ami a maga korában egyáltalán megtalálható volt a gyógyszertárak kínálatában.
De most egy kicsit vissza a családhoz:
„Szép családi ünnepély folyt le hétfőn este a köztiszteletben álló Prázay családnál. Ez alkalommal jegyezte el ugyanis ifj. Váncza József okleveles gyógyszerész, fiatalságunknak általánosan ismert és kedvelt tagja Prázay János városi képviselő és megyebizottsági tag és neje Koch Matild úrnő bájos, műveit és szeretetreméltó leányát Idát.”
A frigy megköttetett, és Váncza József négy gyermeke közül az 1901. március 4-én született József fia (Ifj. Váncza József, 1901–1956) követte a patikus pályán.
De nem sokáig… Van azonban még valaki, akit meg kell említenünk. Id. Váncza József testvére ugyanis az a Váncza Emma volt, aki 1896-os millenniumi kiállításon érmet nyert Miskolc környékét ábrázoló színezett panorámafényképeivel!
Festményeivel is díjakat nyert, és oltárképét ma is őrzi a hámori katolikus plébánia. Emma – polgári család lányától szokatlan módon – tizennyolc évesen műtermet nyitott, ahol fényképezéssel és akvarellfestéssel foglalkozott (a két szakma akkoriban szorosan összekapcsolódott). Műterme a Sötétkapu alatt állt.
Igen, a zseniális sütőporgyáros olyan környezetből jött, ami minden olyan készséget és minden olyan anyagi forrást tudott biztosítani, ami alapja lett aztán annak, hogy pár év alatt Dr. Oetker termékei a futottak még kategóriájába kerültek – akkor…
Hogyan történt mindez, a következő részekből kiderül! Íme:
