„Hely lévén, az ige testté fog válni…”
“… mert míg hely nincs, addig terveket sem lehet készíteni”. Hol volt még az Országház, amikor ezekkel a szavakkal érveltek az Országház pesti megépítése tárgyában? Hát bizony sehol, hiszen az idézett mondat Zomborcsevics jegyzőtől 1843-ból való, a ma ismert épület pedig teljes egészében 1904-re készült el.
Borítóképen: Stindl Imre pályműve az új Országházra – 1883
Nem az építkezés tartott ilyen sokáig – bár ahhoz is kellett 19 év! -, hanem olyan események következtek, melyek sok-sok évre háttérbe szorították az Országház megépítésének eszméjét. És a teljes igazsághoz tartozik, hogy nem az idézett jegyző volt az, aki elsőként felvetette a pesti Országház épületének megépítését…
A XIX. században – az 1807-es budai országgyűlést kivéve – Pozsonyban tartották meg a rendi országgyűléseket.
Ennek igen komoly történelmi előzményei voltak, ugyanis már 1435-ben – ahol a fő téma Zsigmond dekrétumai voltak a hadügy és bíráskodás reformjáról – Pozsony adott helyet a rendi országgyűlésnek, 1540 és 1600 között szintén itt gyűltek össze a rendek, de a következő évszázadokban is sok alkalommal itt tartották meg az országgyűléseket. Sőt, az utolsó rendi országgyűlés – az 1847-48-as – helyszíne szintén Pozsony volt, utána már népképviseleti országgyűlésekről beszélhetünk.
Miért gondolták eleink, hogy jobb helye lenne Pesten az Országgyűlésnek, és annak állandó épületének?
A reformkori (kétkamarás) országgyűléseket Pozsonyban tartották: a felsőtábla általában a Prímási palota Tükörtermében ülésezett, az alsótábla (1802-1848 között) a pozsonyi Magyar Királyi Kamara palotájában (ma a pozsonyi egyetem Egyetemi Könyvtára) zajlottak.
1848. július 5-én, az 1848-as szabadságharc alatt, az első népképviseleti országgyűlést Pesten, a Redoute koncerttermében (a mai Pesti Vigadó helyén) tartották. Itt kért a július 11.-i ülésen Kossuth 200 000 főnyi katonát és ehhez szükséges „pénzerőt”, melyet egyhangúlag megadtak. A Budai vár ostroma alatt a védő osztrákok az épületet büntetésből szétlőtték.
Alábbi cikkünkben erről az épületről is írtunk:
Persze nem hivatkozhatunk mindig a külső körülményekre, el kell ismerni, hogy az Országház ügyének elhúzódásában belső okok is közrejátszottak.
1790-ben ugyanis Budán, de egy új helyszínen tartottak országgyűlést (amit aztán Pozsonyban folytattak 1791-ben!), innen ered az Országház utca elnevezés a Várnegyedben. Az épület ma is áll, és a 28-as szám alatt található. Az 1843-ban – újra – felvetett pesti épület megépítésével szemben három megye követe kijelentette, hogy semmiképpen nem akarnak költséges építkezést, ezzel szemben úgy látták, hogy a budai Országházban tartsák meg az üléseket.
Régi budai Országház
Az Országház utca 28 alatt található a kétemeletes, 17 ablakos épület. Copf kapufa sarokkonzolos emeletén található az egykori országgyűlési terem gazdag, de többször átalakított copf stílusú belső architektúrával.
Az Úri utca 49. számú házzal egybeépülve a klarissza apácáké volt, és a 18. század második felében épült. Alig lett kész, amikor II. József a rendet feloszlatta, és ideköltözött Pozsonyból az országház és a kúria.
Az erre a célra való átalakítást 1784-85-ben Franz Anton Hillebrandt vezette. Tőle való a késő barokk homlokzat és a díszterem, melyben 1790-ben, 1792-ben és 1807-ben országgyűlést tartottak, de táncmulatságok helyszíne is volt.
Az utóbb hozzáépített 30-32. számú házban a II. világháború előtt a Belügyminisztérium működött. Jelenleg az MTA társadalomtudományi intézeteinek (Állam- és Jogtudományi Intézet, Művészettörténeti Kutatócsoport, Néprajzi Kutatócsoport) az otthona.
A pesti Országház építése mellett tehát több érv is szólt, és 1843-ban talán nem is sejtették, hogy az érvek fontossági sorrendje pár év múlva jelentősen megváltozik. Íme, az általunk talált érvek:
- II. József nádor szerepvállalása a régi Budai Országház kialakításában azt feltételezte, hogy a császár és király V. Ferdinánd sem ellenzi a tervet.
- Pest akkoriban ütemesen fejlődött, de még bőven voltak szabad területek – az akkori Várnegyedről ez nem volt elmondható, Buda többi része pedig nehezen beépíthető volt földrajza okán.
- Budán Várnegyedben székelő király – pontosabban annak helyettese, a nádor – ellenpontjának is szánhatták a Duna túlpartján megépített Országház épületét.
- Pozsony túl közel volt Bécshez, ami az akkori állam-berendezkedés szempontjából jó volt, de – mint aztán azt a történelem megmutatta – nem volt szerencsés abban az esetben, ha a birodalmon belül fegyveres konfliktusra került sor.
Ez utóbbi az a tényező, amire akkor talán nem is helyeztek olyan nagy súlyt, de később igen fontos szemponttá vált.
A 1848-49-es események után egész egyszerűen nem lehetett az építésre gondolni, sőt, az 1793-re felépült Újépület – ami a mai Országház tőszomszédságában volt! – sokkal fontosabb szerepet kapott. Emlékét ma is őrzi a Batthyány-örökmécses, a hozzá kapcsolódó történet pedig bizonyíték arra, hogy milyen szerepe volt ennek az azóta lebontott építménynek…
De aztán jött a kiegyezés, és egy olyan korszak, ami végül – minden ellentmondása ellenére – olyan fejlődést hozott, ami elvezetett a nagyszabású 1896-os millenniumi ünnepségekhez, illetve az ehhez kacsolódó további gazdasági növekedésnek.
Ilyen is lehetett volna. Hauszmann Alajos pályázati terve az Országházra:
Ekkor jött el tehát az a kor, ami már lehetőséget biztosított egy állandó épület megépítésére, ami azóta is az országgyűlésnek ad helyet – persze minden korban az épp uralkodó politikai áramlatoknak megfelelő működési renddel.
