Hercegnevelde a Budakeszi úton: a Kochmeister-villa

Báró Kochmeister Frigyes Sopronban született 1816-ban. Bár korán árvaságra jutott, de tudásvágyának köszönhetően mégsem kallódott el, sőt! Csak egy fontos momentum az életéből: az 1864-ben megalakított Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke volt!

Borítóképen: A kochmeister-villa Budán (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866)

Persze eddig el kellett jutni! A helyi iskolák elvégzése után a bécsi polytechnikumon folytatta tanulmányait, hogy aztán Pesten, Török Frigyes droguista üzletében helyezkedjen el. A tanulást nem hagyta abba: kereskedelmi elfoglaltsága mellett a pesti egyetemen vegyészeti előadásokat hallgatott. Látókörét tovább szélesítette, amikor…

1841-ben bejárta Európát, megfordult többek között Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Angliában.

Egyesítve az otthonról hozott gyógyszerészet iránti érdeklődését, valamint kereskedelmi tapasztalatát és Európa-szerte kiépített kapcsolatait, 1842-ben Budapesten gyógyáru-nagykereskedést és terményáruüzletet nyitott.

E kis boltból később híres nagykereskedés lett, amely hosszú ideig meghatározó szereplője volt az ország gyógyszerellátásának.

Ezt követően gyógyszerkészítő laboratóriumot hozott létre, majd megszervezte a gyarmatáru-kereskedelmet. Ezeknek a sikereknek, illetve a közben felhalmozott tudásnak minden bizonnyal komoly szerepe volt abban, hogy 1864-ben részt vehetett a Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalapításában, melynek első elnökévé választották!

A tőzsde elnöki tisztét több, mint 30 évig, egészen 1900-ig ő töltötte be!

Mindezen sikerei mellett Számos szervezet, társaság létrehozásában segédkezett, és közülük sokban töltött be tekintélyes pozíciókat. 1859-ben megválasztották a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé, és egyike volt a Kereskedelmi Akadémia, a Lloyd-társaság és a pesti gabonatársaság alapítóinak is.

Részt vett a Magyar Általános Hitelbank 1867-es megalapításában és annak vezetésében egyaránt.

1874-ben az országos protestáns árvaház elnökévé választották, miután az általa adományozott 80 ezer forintból építették fel a társaság épületét. Kochmeister Frigyest osztrák és magyar bárói ranggal is kitüntették. Budapesten, 1907-ben halt meg.

Bár talán nem kora legismertebb alakjai között tartjuk számon, de a fentiekből kiderül, hogy bizony egy olyan haladó szellemiségű hazánkfiáról van szó, aki sokat tett Magyarország fejlődéséért! Talán nem kell mondani, hogy igen jó anyagi körülmények közt élt, így például megengedhette magának, hogy az akkor még igen csendes helyen a Budakeszi út mellett villát építtessen magának.

A zugligeti villa 1852-ben épült Kauser Lipót tervei szerint, Feszl Frigyes és Gerster Károly közreműködésével.

Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy akkoriban ez a hely olyan volt, mintha az Isten háta mögött lenne az ember, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nem volt messze Pesttől, a Lánchíd 1949 november 20.-i átadása után fogatos kocsival igen jól megközelíthető volt.

Később persze megépült a Margit híd is – 1876 április 30. -, de ez történetünk szempontjából lényegtelen, hiszen 1866-ban vagyunk, amikor még híre-hamva nem volt a Margit hídnak.

És ez volt az az év, amikor Erzsébet királyné gyermekeivel – Gizellával és Rudolffal – egy nyarat töltött Budán.

Erzsébet királyné a budai várban lakott, de gyermekeit orvosi tanácsra inkább a Ferenc-halom és Zugliget határán álló Kochmesiter-villába szállásolta el. Miután szerette gyermekeit, gyakran kikocsizott a villába, ezért aztán az emelet észak-keleti részét magának tartotta fenn, a nyárilak másik oldalán a koronaörökös Rudolf lakott, Latour ezredes udvarmesterrel és a komornikkal, a földszint pedig ez utóbbi rész alatt Gizella főhercegnőé volt, társalkodónőjével és a komornával.

Csak érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Viktória királynő is szívesen fogadta volna a családot a Windsori-kastélyban, Erzsébet királyné azonban inkább Magyarországot választotta.

De miért jött a császárné gyermekeivel Budára? Nos, ennek az oka az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború volt. A császári udvarban úgy látták jónak, ha ebben a kiélezett helyzetben, amikor a porosz seregek már Bécs alatt járnak, ráadásul a város is forrongó hangulatban van, a királyné és a gyerekek egy időre biztonságosabb helyre költöznek.Nos, ezért nevelkedtek itt a császár gyermekei: biztonságot és egészséget kerestek és találtak itt.

A villáról egy leírást is adunk, hogy kicsit pontosabb kép legyen róla:

„A villa főhomlokzatán egytengelyes oldalszárnyak között középrizalitként háromnyílásos, faszerkezetű tornác ugrik előre, háromszögű oromfallal lezárva. A földszinten és emeleten négy-négy fa oszlopon nyugvó tornác párkányait és oszlopait fából faragott gazdag, romantikus ornamentika díszíti. Az emeleti mellvéd ugyancsak fából készült, romantikus motívumokkal sűrűn áttörve.

Az épület favázas szerkezetű, az övpárkány és könyöklőpárkányok vonalában végigfutó gerendákkal, ereszpárkánnyal, oldalhomlokzatain oromfallal lezárva. Két oldalhomlokzata két-, hátsó homlokzata héttengelyes, ablakai romantikus díszítéssel ellátott fa keretezésűek, külső fatáblákkal. Az épület jobb oldalán nyíló oldalbejáró kis lépcsőházba nyílik, amelyben egyszerű, faszerkezetű és fakorlátos lépcső vezet az emeleti helyiségekbe. A Budakeszi út mentén, valamint a villa előtt a kertben, néhány hengeres határkő áll; az út mentén álló 18 SK 42 bevésett évszámmal és monogrammal.”

forrás: Horler Miklós: Budapest műemlékei 2.

És… Láss csodát! Ma is áll az épület, létezik! A villa már önmagában is értékes koránál, és annál fogva, hogy hol található, de Kochmesiter személye és a császárné, valamint gyermekei okán is felbecsülhetetlen értéket képvisel.