Hidegkuti lő… Góóóól!!! Az “Öreg” születésnapjára
Hidegkuti Nándor (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Beceneve: Öreg. Játékos posztja: hátravont középcsatár. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben. Hidegkuti Nándor nevét viseli az MTK Hungária körúti stadionja.
Borítóképen: Hidegkuti Nándor
Hidegkuti Nándor és a grund foci
– Óbudáról indultam el a rongylabdával – kezdi a történetet Nándi. Hétéves lehettem, amikor arra ébredtem, hogy édesanyám a harisnyáját keresi. Én azt a párnám alatt rejtettem el, de már korántsem harisnyaként, hanem egy vadonatúj rongylabda alakjában. Az Újlaki Téglagyár környékén, a grundon ez volt a legnagyobb érték, a rongyokból, a hazulról szerzett használt anyagokból összegyúrt átzsinegelt, kis kerek labda, amelyhez a harisnya volt a legalkalmasabb nyersanyag. Mit mondjak, elég kíméletlen módon csentem el édesanyámtól!
– Gondolom, édesanyád csak rövid ideig haragudott.
– Jöttek értem a srácok, indultunk a Margit-kórház mögötti üres telekre, ahol elsőnek rendszerint engem választottak kapitánynak. Elég nyurga, sovány, megnyúlt gyerek voltam, a legmagasabb a fiúk között, így a kapuba állítottak. De amikor estelente bravúros védéseim után hazamentem, s édesanyám meglátta több sebből vérző fiát, naponta örökre eltiltott a labdarúgástól.
Hidegkuti Nándor pályafutása az MTK-ban
Hidegkuti Nándor futballozott a Gázművek, az Elektromos, a Herminamezei AC csapataiban, majd az MTK labdarúgója lett. Az “Öreg” becenéven tisztelt futballista a kék-fehér együttesben 302 mérkőzésen lépett pályára és 222 gólt lőtt. Háromszor szerzett bajnoki aranyérmet a csapattal, hatszor lettek másodikok, és egyszer harmadikok.
Hidegkuti Nándor a magyar válogatottban
A válogatottban 1945 és 1958 között 69 találkozón szerepelt és 39 alkalommal talált a kapuba. A válogatottban az igazi szerepkörét 1952-ben találta meg Sebes Gusztáv, amikor már 30 éves elmúlt. Feledhetetlen az “évszázad mérkőzésén”, a londoni 6-3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja – ez volt pályafutásának a csúcspontja. Az otthonában hazai földön kilencven éve veretlen angol válogatott elleni magyar diadalból három góllal vette ki a részét. 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok lett, tagja volt az 1954-ben világbajnoki ezüstérmes együttesnek és az 1953-ban az Európa-kupát elhódító gárdának.
Hidegkuti Nándor pályafutása edzőként
Hidegkuti Nándor edzőként is klasszis volt. A Fiorentina szakvezetőjeként megnyerte az olasz kupát és KEK-győztes lett. A Győri ETO vezetőedzőjeként magyar bajnok – a zöld-fehérek az 1964-65-ös idényben irányításával a BEK elődöntőig jutottak. A Cairo National gárdájával ötször nyert egyiptomi bajnoki aranyérmet. 75 éves volt, amikor az egyiptomi klub a technikai igazgatói állást kínálta neki.
Hidegkuti Nándor 80 éves korában, szív- és keringési elégtelenség következtében hunyt el 2002. február 14-én. Végső nyughelye az Óbudai temetőben van.
Idézetek Hidegkuti Nándor labdarúgóról
„Sajnos, akkoriban sérült voltam, s erőnlétem nagyon leromlott. Amikor bekerültem a csapatba, így nem tudtam igazán jó játékot nyújtani. Beküldtek a Sportkórházba s a laboratóriumi vizsgálat után kiderült, vérszegény vagyok. Megkezdődött az orvosok küzdelme az anaemiám ellen. Elterjed a hír, egy labdarúgónak fél liter vérre lenne szüksége. Egy csinos szőke ápolónő jelentkezett az orvosnál: “Nézzék meg, hogy az én vérem alkalmas-e arra, hogy Hidegkuti kapjon belőle…” Azóta is szeretettel gondolok véradómra, hiszen nem sokkal később 1948-ban, Bukarestben a B-válogatott balszélsőjeként az én 3 gólommal nyertünk a románok ellen. A mérkőzés után képeslapot küldtem a kedves, szolidáris asszonynak: “Vérével becsületesen gazdálkodtam. Még egyszer köszönöm áldozatát.” S ami a legszebb a sportújság így írt rólam: “Hidegkuti beállítása friss vérkeringést vitt a játékba.” ”
– Hidegkuti Nándor visszaemlékezése
Az 1954-es szomorú világbajnoki döntőt a főszereplők már sok százszor kielemezték. Hidegkuti Nándor mindössze egy gondolattal egészíti ki az eddigieket:
– Mi nem egy, hanem három világbajnoki döntőt játszottunk, először a brazilok, aztán az uruguayiak ellen. Ha fordított lett volna a szereposztás, aligha a németek nyerik az aranyérmet. Fritz Walter német csapatkapitány: “Fortuna is hozzánk szegődött, amikor Hidegkuti bombája a kapufán csattant…”
„Ő minden idők egyik legjobb magyar labdarúgója. A hátravont középcsatár addig ismeretlen poszt volt, ezzel az újítással meglepte az ellenfeleket.” – Buzánszky Jenő
Hidegkuti Nándor szerzett érmei
- Olimpiai játékok: arany érem – Helsinki, 1952
- Labdarúgó világbajnokság: ezüstérem – Svájc, 1954
Hidegkuti Nándor sikerei focistaként
- MTK Magyar labdarúgó bajnokság: bajnok (3 alkalommal)
1951, 1953, 1957-1958 - MTK Magyar labdarúgó bajnokság: 2. helyezett (6 alkalommal)
1948-1949, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955, 1957 - MTK Magyar labdarúgó bajnokság: 3. helyezett (1 alkalommal)
1949-1950 - Magyar Labdarúgó Válogatott: olimpiai bajnok
1952, Helsinki - Magyar Labdarúgó Válogatott: világbajnoki ezüstérmes
1954, Svájc
Hidegkuti Nándor labdarúgó edzőként
- Fiorentina, Olasz Kupa:
– győztes: 1960-1961 - Fiorentina, Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
– győztes: 1960-1961
– döntős: 1961-1962 - Győri Vasas ETO, Magyar bajnokság:
– magyar bajnok: 1963-ősz - Al-Ahly, Kaíró, Egyiptomi bajnokság:
– bajnok (5 alkalommal): 1974-1975, 1975-1976, 1976-1977, 1978-1979, 1979-1980
Hidegkuti Nándor egyéni elismerései
- 1953 Az év labdarúgója
- 1988 MTK Örökös Bajnok, Örökös tag, 100 éves MTK jubileumi aranygyűrű
- 1993 Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje
- 1994 FIFA érdemrend
- 1995 Magyar Olimpiai Bizottság érdemérem
- 1997 Magyarország hírnevéért díj
- 1998 Aranyemlékérem a Magyar Köztársaság Elnökétől
- 2001 100 éves MLSZ emlékérem
Az oldal tartalmának forrás lelőhelyei:
- Wikipédia, a szabad enciklopédia
- Magyar Labdarúgó Szövetség
- Sport Múzeum
források wikipedia arcanum dlsz.hu