Foci Magyarság Nagyjaink Semleges Térfél Sport Történelem Történelem Videók

Hidegkuti lő… Góóóól!!! Az “Öreg” születésnapjára

Hidegkuti Nándor (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Beceneve: Öreg. Játékos posztja: hátravont középcsatár. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben. Hidegkuti Nándor nevét viseli az MTK Hungária körúti stadionja.

Borítóképen: Hidegkuti Nándor

Hidegkuti Nándor és a grund foci

– Óbudáról indultam el a rongylabdával – kezdi a történetet Nándi. Hétéves lehettem, amikor arra ébredtem, hogy édesanyám a harisnyáját keresi. Én azt a párnám alatt rejtettem el, de már korántsem harisnyaként, hanem egy vadonatúj rongylabda alakjában. Az Újlaki Téglagyár környékén, a grundon ez volt a legnagyobb érték, a rongyokból, a hazulról szerzett használt anyagokból összegyúrt átzsinegelt, kis kerek labda, amelyhez a harisnya volt a legalkalmasabb nyersanyag. Mit mondjak, elég kíméletlen módon csentem el édesanyámtól!

– Gondolom, édesanyád csak rövid ideig haragudott.

– Jöttek értem a srácok, indultunk a Margit-kórház mögötti üres telekre, ahol elsőnek rendszerint engem választottak kapitánynak. Elég nyurga, sovány, megnyúlt gyerek voltam, a legmagasabb a fiúk között, így a kapuba állítottak. De amikor estelente bravúros védéseim után hazamentem, s édesanyám meglátta több sebből vérző fiát, naponta örökre eltiltott a labdarúgástól.

Hidegkuti Nándor pályafutása az MTK-ban

Hidegkuti Nándor futballozott a Gázművek, az Elektromos, a Herminamezei AC csapataiban, majd az MTK labdarúgója lett. Az “Öreg” becenéven tisztelt futballista a kék-fehér együttesben 302 mérkőzésen lépett pályára és 222 gólt lőtt. Háromszor szerzett bajnoki aranyérmet a csapattal, hatszor lettek másodikok, és egyszer harmadikok.

Hidegkuti Nándor a magyar válogatottban

A válogatottban 1945 és 1958 között 69 találkozón szerepelt és 39 alkalommal talált a kapuba. A válogatottban az igazi szerepkörét 1952-ben találta meg Sebes Gusztáv, amikor már 30 éves elmúlt. Feledhetetlen az “évszázad mérkőzésén”, a londoni 6-3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja – ez volt pályafutásának a csúcspontja. Az otthonában hazai földön kilencven éve veretlen angol válogatott elleni magyar diadalból három góllal vette ki a részét. 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok lett, tagja volt az 1954-ben világbajnoki ezüstérmes együttesnek és az 1953-ban az Európa-kupát elhódító gárdának. 

Hidegkuti Nándor pályafutása edzőként

Hidegkuti Nándor edzőként is klasszis volt. A Fiorentina szakvezetőjeként megnyerte az olasz kupát és KEK-győztes lett. A Győri ETO vezetőedzőjeként magyar bajnok – a zöld-fehérek az 1964-65-ös idényben irányításával a BEK elődöntőig jutottak. A Cairo National gárdájával ötször nyert egyiptomi bajnoki aranyérmet. 75 éves volt, amikor az egyiptomi klub a technikai igazgatói állást kínálta neki.

Hidegkuti Nándor 80 éves korában, szív- és keringési elégtelenség következtében hunyt el 2002. február 14-én. Végső nyughelye az Óbudai temetőben van.

Idézetek Hidegkuti Nándor labdarúgóról

„Sajnos, akkoriban sérült voltam, s erőnlétem nagyon leromlott. Amikor bekerültem a csapatba, így nem tudtam igazán jó játékot nyújtani. Beküldtek a Sportkórházba s a laboratóriumi vizsgálat után kiderült, vérszegény vagyok. Megkezdődött az orvosok küzdelme az anaemiám ellen. Elterjed a hír, egy labdarúgónak fél liter vérre lenne szüksége. Egy csinos szőke ápolónő jelentkezett az orvosnál: “Nézzék meg, hogy az én vérem alkalmas-e arra, hogy Hidegkuti kapjon belőle…” Azóta is szeretettel gondolok véradómra, hiszen nem sokkal később 1948-ban, Bukarestben a B-válogatott balszélsőjeként az én 3 gólommal nyertünk a románok ellen. A mérkőzés után képeslapot küldtem a kedves, szolidáris asszonynak: “Vérével becsületesen gazdálkodtam. Még egyszer köszönöm áldozatát.” S ami a legszebb a sportújság így írt rólam: “Hidegkuti beállítása friss vérkeringést vitt a játékba.” ”
– Hidegkuti Nándor visszaemlékezése

Az 1954-es szomorú világbajnoki döntőt a főszereplők már sok százszor kielemezték. Hidegkuti Nándor mindössze egy gondolattal egészíti ki az eddigieket:
– Mi nem egy, hanem három világbajnoki döntőt játszottunk, először a brazilok, aztán az uruguayiak ellen. Ha fordított lett volna a szereposztás, aligha a németek nyerik az aranyérmet. Fritz Walter német csapatkapitány: “Fortuna is hozzánk szegődött, amikor Hidegkuti bombája a kapufán csattant…”

„Ő minden idők egyik legjobb magyar labdarúgója. A hátravont középcsatár addig ismeretlen poszt volt, ezzel az újítással meglepte az ellenfeleket.” – Buzánszky Jenő

Hidegkuti Nándor szerzett érmei

  • Olimpiai játékok: arany érem – Helsinki, 1952
  • Labdarúgó világbajnokság: ezüstérem – Svájc, 1954

Hidegkuti Nándor sikerei focistaként

  • MTK Magyar labdarúgó bajnokság: bajnok (3 alkalommal)
    1951, 1953, 1957-1958
  • MTK Magyar labdarúgó bajnokság: 2. helyezett (6 alkalommal)
    1948-1949, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955, 1957
  • MTK Magyar labdarúgó bajnokság: 3. helyezett (1 alkalommal)
    1949-1950
  • Magyar Labdarúgó Válogatott: olimpiai bajnok
    1952, Helsinki
  • Magyar Labdarúgó Válogatott: világbajnoki ezüstérmes
    1954, Svájc

Hidegkuti Nándor labdarúgó edzőként

  • Fiorentina, Olasz Kupa:
    – győztes: 1960-1961
  • Fiorentina, Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
    – győztes: 1960-1961
    – döntős: 1961-1962
  • Győri Vasas ETO, Magyar bajnokság:
    – magyar bajnok: 1963-ősz
  • Al-Ahly, Kaíró, Egyiptomi bajnokság:
    – bajnok (5 alkalommal): 1974-1975, 1975-1976, 1976-1977, 1978-1979, 1979-1980

Hidegkuti Nándor egyéni elismerései

  • 1953  Az év labdarúgója
  • 1988  MTK Örökös Bajnok, Örökös tag, 100 éves MTK jubileumi aranygyűrű
  • 1993  Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje
  • 1994  FIFA érdemrend
  • 1995  Magyar Olimpiai Bizottság érdemérem
  • 1997  Magyarország hírnevéért díj
  • 1998  Aranyemlékérem a Magyar Köztársaság Elnökétől
  • 2001  100 éves MLSZ emlékérem

Az oldal tartalmának forrás lelőhelyei:

  • Wikipédia, a szabad enciklopédia
  • Magyar Labdarúgó Szövetség
  • Sport Múzeum

források wikipedia arcanum dlsz.hu

Ajánlott Cikkek