Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Hírek, képek a békebeli Újpestről

Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk Újpesttel, mint olyan önálló várossal (egészen 1950-ig -, ami az egykori Károlyi uradalomból komoly ipari központtá nőtte ki magát. A téma érdekes, ugyanis a város fejlődése egészen hasonlatos volt a fejlett ipari országok hasonló városainak fejlődéséhez, ami máris mutatja a szédületes fejlődést.

Borítóképen: Az Újpesti rakpart a Margit híd felől nézve. Hátul balra az Erzsébet gőzmalom, jobbra a Pannónia gőzmalom látható, a Dunán felfelé, a kép bal oldalán Újpest gyárainak füstje ~ 1895 (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.059)

Hír, 1906.04.20.:

„Az Egyesült Villamossági Részvénytársaság március 23-án tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy cégét «Egyesült izzólámpa és villamosságirészvénytársaságra» változtatja át és alaptőkéjét 3 millió koronáról 5000 darab 200 koronás új részvény kibocsátásával 4 millió koronára emeli fel. A tőkefelemelés a wolfrám-izzólámpa gyártásához szükséges új berendezések következtében vált szükségessé.”

Az Egyesült izzólámpa és villamossági Rt. gyártelepe Újpesten

Hír, 1904.06.25.:

„A lysoform gyártása szabadalmazva van az egész világon. Amagyar szabadalmat értesülésünk szerint rövididő előtt a Dr. Keleti és Murányi-félevegyészetigyár vette meg, és miután a lysoform ezentúl hazánkban fog készülni, annak árát is lényegesen mérsékelték.”

Az újpesti Lysoform-gyár

Hír, 1905.02.01.:

„Kedvelt is ma már a magyar dégrás. Utazásainkban, az ország különböző vidékein, a tímárok csak dicsérni tudják, de a tímárok mellett a gyárosok is előszeretettel használják és máris sok helyen – igen nagy cégeknél – szorította ki a külföldi gyártmányt.”

Dégras (moëllon irhazsir):

Bőrkenőcs, melyet az irhás bőr gyártásakor, maradék gyanánt nyernek. Az irhás bőrök kifacsarásával hidraulikus sajtókkal való kinyomásával állítják elő az elsőrendű dégrast, az a zsír pedig, mely a bőröknek langyos meleg hamuzsír oldatokkal való kezelése révén ezekből az oldatokból kiválik, adja a másodrendű dégrast.

A Pallas nagylexikona (1893–1897, pótkötetek: 1904)

A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten, avagy; az Első Magyar Dégrasgyár

Hír, 1905.02.17.:

„A Budapest-Újpest-Rákospalota, vagy műnyelven BÚR vasút jövedelméből nemcsak a fővárost, hanem Újpest községet is részülett. Újabban azonban Rákospalota is jogot formál a részesedéshez s követelte a fővárostól, hogy a vasúttársaság részéről befizetett jutalékból neki is adjon megfelelő részt. Emiatt a követelés miatt a főváros elhatározta, hogy a két község egyikének sem ad semmit mindaddig, míg a kormány nem dönt a részesedés kérdésében. Újpestközség ma az őt illető rész visszatartása miatt megfelebbezte a határozatot.”

A B.Ú.R. vasút villamostelepe Újpesten

Hír, 1906:

„Budapest gyárvárosának, a hatalmas fejlődésnek indult Újpestnek egyik jelentékeny gyártelepe, a Leiner Testvérek-féle enyvgyár. Hangsúlyozzuk a jelentékeny szót különösen azért, mert e nagyszabású iparvállalat is azok közé tartozik, melyeknek termékei előnyösen befolyásolják külkereskedelmi statisztikánkat. <…> A gyár termékeinek kiválóságát számos elsőrendű kitüntetés bizonyítja, de legjobban beszél azok mellett az az általános kedveltség és elismerés, melynek a Leiner Testvérek termékei úgy itthon, mint messze a haza határain túl is örvendenek.”

Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten

Hír, 1906.07.05.:

„A Magyar Pamutipar Rt. újpesti telepe minden tőle telhetőt megtesz, hogy gyártmányaival a legkényesebb vevőközönséget is kielégítse. Ez a gyár, mely 1.200 lóerejü gőzgép által hajtatik, 26.000 orsó és 400 szövőszék gyártmányait hozza évenkint forgalomba és körülbelül 700 munkást foglalkoztat, munkabér fejében évente körülbelül 400.000 koronát kifizetve. A gyár munkásai a telepen laknak, saját betegsegélyző-pénztárral bírnak és baleset ellen biztosítva vannak. A gyár üzemköltségei évente a 900.000 koronát fölülmúlják és fuvarozásai 50.000 koronát tesznek ki.”

A Magyar Pamutipar rRt. gyártelepe Újpesten

Hír, 1893.03.23.:

„A rendőrség elfogta ma Engl Jakabot, az újpesti Egyedi-féle szeszgyár pénztárosát, mert elsikkasztotta gazdájának tízezer forintját. Engl négy esztendő óta állt a gyár szolgálatában, hol annyira megbecsülte magát, hogy EgyediLajos, a gyár tulajdonosa, megajándékozta a föltétlen bizalmával. Az utolsó időben azonban besúgták a gyárosnak, hogy a pénztárosa nem jár helyes uton s hogy aligha baj nincs a kréta körül. Egyedi ekkor pontosan átvizsgálta a könyveit meg a pénztáros számadásait s rájött, hogy Engl már régóta sikkaszt a pénzeiből. Az összeg, mely így elveszett a hűtlen pénztáros kezén, meghaladja a 10 ezer forintot.”

Részlet az Egyedi-féle szeszfinomitóból Újpesten

Hír, 1898.03.06.:

„Az újpesti váci úton levő Lőwy Dávid és fiaicég gőzsíkrész-, parkett- és fournier-gyárában ma reggel négy óra után tűz ütött ki, mely körülbelül 150 ezer frt kárt okozott.

Négy óra tájban a gyár éjjeli őre sziporkákat látott fölszállni a gyár nagy szárítóépületének födeléről. Nyomban lármát csapott s egy perc múlva már lángokban állott az egész épület. A szomszédos gyárakban is azonnal észrevették a tüzet, s megszólaltatták a vészjelző gőzsípokat. Az újpesti önkéntes tűzoltóság érkezett legelőször a veszedelem színhelyére. A Wolfner-gyári tűzoltók is azonnal megérkeztek s hozzáláttak a tűz oltásához. Jórészben a Wolfner-gyári tűzoltóknak köszönhető, hogy az égő gyártelep mellett levő Leiner-féle enyvgyárat megmentették a tűztől. Később az ötödik kerületi tüzérség is kivonult gőzfecskendőjével.”

A Lőwy-féle faipari gyár Újpesten

Hír, 1905.05.15.:

„… Ekkor azonban a sztrájk már átharapódzott az Újpesten levő Wolfner és Mauthner féle bőrgyárakba is és az összes munkások bérharczba állottak. Követelésük 20—25 %-nyi béremelés, továbbá, hogy a gyárak csakis olyan munkásokat foglalkoztatnak, akik a szakegylet tagjai. Ez a sztrájk a gyárosokat nem érte váratlanul. Már az ősz óta el voltak készülve rá, látva a szoczialista pártvezetőség izgatásait és azért minden előkészületet meg is tettek, hogy a sztrájknak nagyobb kárát ne vallják.

A munkások követeléseit persze el nem fogadhatják, mert a budapesti bőrgyárak amúgy is 20—25 %-kal magasabb munkabért fizetnek, mint akár a bécsi, akár a többi osztrák és akár a zágrábi bőrgyár és így a versenyben ezekkel szemben úgy is hátrányban vannak. Ez okból a béketárgyalások, melyek e hó 8-án kezdődtek és tegnap 9-én folytatást nyert, nem is vezettek eredményhez.

Ahogy utólag értesülünk a munkások egy része már hajlandó volna a régi díjszabás mellett is munkába állani, csakhogy félnek a vezetőségtől, amely még kitart követelése mellett.”

A Mauthner-féle bőrgyár Újpesten

Hír, 1905.07.23.:

„Amint értesülünk, Werkner Artur mérnök Újpesten kovácsolható aczél- és vasöntvények készítésére gyárat alapít, amelynek felépítését veszfáliai minta szerint már meg is kezdették. A gyártelepet a legmodernebb technikai felszerelésekkel szándékoznak berendezni és technikai vezetésére egy elismert jó hírű szakembert, Rakowitz P. mérnököt nyerték meg, aki hasonló minőségben már a Krupp féle vasöntödében és a spandaui löveggyárban is működött. Az új gyár üzemét előreláthatólag folyó évi novemberben fogja megkezdeni.”

Hazai kovácsolható vas- és acélöntvénygyár Újpesten

Nos, ez az első nagy világégés előtti képes beszámoló – a hírekkel együtt – korántsem teljes, de talán jól szemlélteti, hogy milyen komoly ipari tevékenység volt – ahogy akkoriban nevezték – Budapest gyárvárosában, Újpesten.

Ajánlott Cikkek