Hodács János: a szegedi karosszéria-építő
Talán éppen az első autógyár, a MARTA, és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár kivételével szinte minden karosszéria-építéssel foglalkozó vállalat Budapesten működött, hiszen itt – különösen a VIII. kerületben – nagy hagyománya volt a fogatolt kicsik építésének, és az ezzel foglalkozó vállalkozások sok esetben váltottak autókarosszéria gyártásra.
Borítóképen: Ford autóbuszok, melyek karosszériáját a Hodács János Első Alföldi Autokarosszéria- és Kocsigyár készítette ~ 1927
Ezúttal azonban a történet Szegeden játszódik, ugyanis a Hodács-féle kocsigyár a XIX. század elején itt kezdte meg működését. A gyáralapító fia 1890-ben önállósította magát, és a Hodács János Első Alföldi Kocsigyár két évtized alatt az ország egyik legjobb kocsigyártójává nőtte ki magát. Az itt készült fogatolt kocsik (hintók, homokfutók, gyümölcsös kocsik és még sok más is) hamar kedveltek lettek, de nem csak Szeged környékén, hanem a Délvidéken és Erdélyben is!
Ma már a gyárból sok nem marad, a fenti két képet elnézve talán a jobb oldali kisebb épület marad meg a környéken, amelyet a mai viszonyokat mutató képen egy „X” jelölővel emeltünk ki.
De vissza a történethez! 1912-ben – mivel akkoriban már kezdtek feltűnni az utakon az autók – a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a Hodács-féle vállalat autókarosszériák gyártásával bővíti kínálatát.
Ez egy teljesen logikus lépés volt, hiszen az autókarosszéria építéséhez tulajdonképpen minden technológia, illetve szaktudás adott volt, de ne feledjük, hogy azért összességében fogatolt kocsit építeni mégis teljesen más, mint autókarosszériát gyártani.
A borítóképen látható Fordok között nem lehet nem észrevenni azt a nyergesvontatós (!) Ford buszt, ami akkoriban – és most is! – bizony nem volt egy mindennapi szerkezet, de a feladatot Hodácsék kiválóan oldották meg, a karosszéria harmonikus, a kivitelezés pedig minden bizonnyal míves volt.
Természetesen nem csak Ford alapokra építettek buszokat Szegeden, hanem más gyártók alvázaira is igen jó karosszériákat hoztak össze, mint például a fent látható Renault busz példája is mutatja.
Ha francia alapokra építettek buszokat, miért ne tették volna olasz alapokon is? Tehették, hiszen a FIAT akkorra már világszerte ismert volt, jó alapnak számítottak termékeik, és ne feledjük, hogy Magyarországon bizony működött FIAT gyár is korábban – igen, hogy nem a torinói FIAT égisze alatt, hanem az Austro-FIAT tulajdonában.
