Hogyan választotta a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost kormányzóvá – 1446 június 5
- június 5-én egy jelentős esemény zajlott Magyarországon, amely a török elleni küzdelem kiemelkedő hadvezérének kinevezésével járt. A Magyarország rendjei Hunyadi János erdélyi vajdát és főkapitányt választották meg az ország kormányzójává. E kivételes hadvezér mögött Újlaki Miklós főkapitány állt, aki az első helyettese lett.
Hunyadi János neve már ekkor is ismert volt és nagy tiszteletnek örvendett az európai keresztény világban. A pápa maga Krisztus bajnokaként emlegette, sokan pedig őt tekintették a keresztény civilizáció megbízható védelmezőjének, ami egyáltalán nem alaptalan vélekedés volt.
- november 10-én Várna mellett történt egy tragikus esemény, amelynek során Hunyadi János keresztes serege szenvedett vereséget II. Murád török szultán haderejétől. Az ütközet tragédiával végződött, mivel az ország királya, I. Ulászló életét vesztette. Hunyadi Jánosnak csupán a nagy szerencsének és nehezen kivívott menekülésnek köszönhetően sikerült túlélnie.
A király halála után, mivel nem maradt utóda, az 1445. februárjában megtartott rákosi országgyűlés tanácstalan volt azzal kapcsolatban, hogy ki legyen az ország vezetője. Végül úgy döntöttek, hogy hét főkapitányt neveznek ki, akik közül Hunyadi János erdélyi vajda volt a legbefolyásosabb. Mivel a hét választott tisztviselőnek szüksége volt egy vezetőre, egy kormányzóra, szinte mindenki egyetértett abban, hogy Hunyadi Jánosnak kell ezt a pozíciót betöltenie.
Az új kormányzó nem teljes körű hatalmat kapott – valójában nem is törekedett rá -, hanem bizonyos korlátok között gyakorolhatta hatalmát. Azonban rendelkezett az egész tiszántúli és erdélyi birtokok felett, valamint felelőssége volt a királyi várak állapotának, a központi seregnek és a pénzverdék működésének felügyeletében is. Hunyadi csak az országtanács jóváhagyásával dönthetett a különböző kinevezésekről és adományozásokról. A legfontosabb törvényeket közösen hozták meg, míg a költségvetést a kincstárnok felügyelte. Ezért Hunyadi tehát korlátozott királyi hatalmat gyakorolt.
Egy 12 tagú tanácsot rendeltek mellé, amely segített az ország kormányzásában, és egy állandó négyfős testület is támogatta. Az ő jóváhagyásukra volt szükség a bárók és főpapok kinevezéséhez. Hunyadi csak 32 jobbágytelekig adományozhatott birtokokat, de szabadon gyakorolhatta a pénzügyi és adókivetési jogot. Kezdetben Hunyadi nem kezelte az uralkodói birtokokat és az abból származó jövedelmeket, azonban később, Buda várának megszerzésével együtt ezt a jogot is sikerült megszereznie. Az 1447-es országgyűlésen Hunyadi elérte, hogy megszüntessék a többi főkapitányi posztot, ezzel tovább növelve saját és a köznemesekből álló támogatóinak hatalmát.
Hunyadi János hétéves kormányzása alatt háborút indított III. Frigyes császár ellen, azonban az osztrákokkal folytatott eredménytelen harcok után két évre fegyverszünetet kötött. Emellett szervezett hadjáratot a Felvidéken garázdálkodó husziták ellen, valamint 1445 után hűségesküt kényszerített a Magyar Királyságtól délre fekvő balkáni államoktól. 1448-ban pedig egy magyar, havasalföldi és albán koalíció élén mélyen betört az Oszmán Birodalom területére. Hunyadi ekkor már több hadjáratot is vezetett a török ellen.
Az 1448-as rigómezei vereség azonban csökkentette hazai befolyását, ezért szövetséget kötött Újlaki Miklós erdélyi vajdával és Garai László nádorral, hogy közösen erősítsék meg az ország védelmét. Hunyadi felismerte, hogy a török egyre erősebbé válik, és az oszmán veszedelem egyre nagyobb fenyegetést jelent Magyarország biztonságára. A nagy törökverő hadvezér problémáit csak fokozta, hogy hazatérésekor Brankovics György szerb despota bosszúból elfogatta és Szendrő várába zárta, ahonnan a kormányzó csak hatalmas váltságdíj ellenében szabadulhatott.
1450-ben Hunyadi János és Frigyes császár tárgyalóasztalhoz ültek Pozsonyban, hogy megegyezzenek Magyarország jövőbeli királyának személyéről. Miután az új király, mindössze 14 éves V. László trónra lépett, Hunyadi lemondott a kormányzói tisztségről. Cserébe a király főkapitányi címmel és besztercei grófi ranggal ajándékozta meg, valamint átadta neki a besztercei szászok kerületét. Ezt követően a volt kormányzó visszavonult Erdélybe, és a török elleni védelem megszervezésével foglalkozott. Haláláig, 1456-ig számos hőstettet vitt véghez, köztük a legismertebb nándorfehérvári diadalt, amellyel tovább növelte saját dicsőségét.
Hunyadi Jánost kormányzósága idején sokan gyanúsították a királyi trón megszerzésére való törekvéssel, de ezek a vádak valójában alaptalanok voltak. Azonban fiából, Hunyadi Mátyásból vált a magyar történelem egyik legnagyobb királya, és így Hunyadi családja továbbra is fontos szerepet játszott a magyar politikában.
