Hogyan vizsgázott a Ganz dízelmotorja autóbuszba építve?
Ma már szinte hihetetlen, hogy a Ganz – Jendrassik György munkásságának köszönhetően – dízel-fejlesztései majd’ 100 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartoztak. A gyártó termékei akkorra már bizonyítottak hajókba építve, és vasúti járművekben is. És 1931-ben elkészült a közúti járművekbe szánt dízelmotor is, ami a gyakorlatban először a Széchenyi fürdő és a Móricz Zsigmond körtér (Horthy Miklós körtér) között közlekedő menetrendszerinti járaton bizonyíthatott.
Borítóképen: Egy MÁVAG-Mercedes (melynek karosszériája a Ganznál készült) benzinmotorja helyére beépített Ganz-Jendrassik dízelmotor – 1931
Előtte azonban már volt egyfajta próbaüzem, amit a Budapest-Gödöllő-Budapest útvonalon bonyolítottak. A próbák érdekessége volt, hogy nem csak az eredetileg beépített Mercedes-Benz rendszerű benzinmotorral vethették össze a Ganz-Jendrassik motor teljesítményét és fogyasztását, hanem egy közelebbről meg nem nevezett („más rendszerű Dieselmotor”) dízelmotorral is. Gyanúnk szerint ez utóbbi a Láng-féle dízelmotor lehetett, de ez csak feltételezés, sajnos fennmaradt bizonyítékot nem találtunk rá…
A Székesfővárosi Autóbuszüzem 1929-ben vezette be azokat az autóbuszokat, melyek háromtengelyes változatban is készültek. Ezek a buszok Mercedes licensz alapján készültek, benzinmotorok kerültek beépítésre, amelyek ugyan megbízhatók voltak, azonban amikor megjelent a dízelmotor ebben a kategóriában is, kiderült, hogy fogyasztásuk bizony jelentősen csökkenthető lenne.
Elsőként egy ilyen buszba – melynek karosszériáját annak idején ugyancsak a Ganz, alvázát és gépi berendezését pedig a Magyar Állami Gépgyár készítette – került beépítésre a Ganz dízelmotorja. A „Bp 17-709” rendszámú autóbusszal kezdődött a teszt, a már említett gödöllői irányban. Itt egy 19,3 kilométeres szakaszt jelöltek ki a tesztekre. Íme, az eredmény:
- Mercedes-Benz benzinmotor: 36,4 kg/100 km,
- „Más rendszerű dízelmotor”: 34,3 kg/100 km,
- Ganz-Jendrassik dízelmotor: 25,9 kg/100 km.
A „más rendszerű dízelmotor” cca. 6 százalékkal fogyasztott kevesebbet, mint a benzinmotor, ellenben a Ganz-Jendrassik motorok esetében cca. 29 százalék volt a megtakarítás!
Hogyan sikerült ez? Nos, a busz 8 tonnát nyomott eredeti kialakításában, a Ganz-Jendrassik motor beépítésével ez mindössze 120 kilogrammal növekedett. Ez a 1,5 százalékos növekedés elhanyagolható különbséget jelentett, miközben a dízelmotor LE-teljesítményét tekintve azonos volt, de nyilván nyomatékosabb lehetett (erre nincsenek fellehető adatok, de általában jellemző, hogy a dízelmotorok nyomatékosabbak). És erre mutat a tesztről készült beszámoló következő megjegyzése is:
„A kocsi vezetésében annyiban mutatkozott eltérés a nyersolajmotor előnyére, hogy az emelkedőkön ritkábban kellett alacsonyabb sebességfokra visszakapcsolni, mint a benzinmotornál.”
Ennek a nagyobb nyomatéknak pedig még később is lesz jelentősége, a teszten mindenesetre máris kijött a fogyasztás mellett a dízelmotor másik előnye is. A próba tehát sikerült, nem is kérdés, viszont ez még mindig nem a gyakorlat, de nézzük, hogy a már említett járaton, menetrendszerinti üzemben milyen eredmények adódtak:
- Mercedes-Benz benzinmotor: 39,2 kg/100 km,
- „Más rendszerű dízelmotor”: 36,2 kg/100 km,
- Ganz-Jendrassik dízelmotor: 29,3 kg/100 km.
Az eredmények azt mutatták, hogy a különbség kissé ugyan csökkent, de még így is 25 százalékkal kevesebbet fogyasztott a Ganz-Jendrassik motorral szerelt autóbusz, mint a benzinmotoros változat, és „más rendszerű dízelmotor” adataival összevetve is komoly megtakarítás jelentkezik, mintegy 20 százalék!
Fontos körülmény – és az üzem szempontjából ez az igazán lényeges! -, hogy a teszt idején a nyersolaj ára 26 fillér volt kilogrammonként, míg a benzin azonos mennyisége 45 fillérbe került.
Az 1931-es motorok, amelyeket a Ganznál gyártottak:
Ez a különbség nem csak az akkori jellemző kereslet-kínálat okán alakult a fentiek szerint, hanem azért is, mert a nyersolaj előállítása valóban kisebb költséget jelentett! Ezekkel az adatokkal azt kapjuk, hogy míg a benzinmotoros busz üzemanyag-költsége 17,70 pengő volt, míg a Ganz-Jendrassik motorral szerelt autóbusz – azonos járaton, azonos körülmények között! – 7,65 pengő árú üzemanyagot fogyasztott el!
Akkoriban az Autóbuszüzem buszai éves szinten összesen 6 millió kilométert teljesítettek, így a megtakarítás egy teljes motorcsere esetén éves szinten 600.000 pengő lett volna.
Lett volna? Igen, mert nem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztás az üzemköltségeknek csak az egyik összetevője, de amit a Ganz, mint motorgyártó tehetett a költségek csökkentése érdekében, az kiválóan vizsgázott!
