Hol legyen a tőzsde épülete?

Bár a Gabonacsarnok már 1854-től működött, a Pesti Áru- és Értéktőzsde pedig 1864 január 18.-án kezdte meg működését, ez utóbbi (amibe 1868-ban beolvadt a Gabonacsarnok intézménye) előbb a Lloyd-palotában működött, majd a Budapesti Áru- és Értéktőzsde és a Lloyd Társulat közösen épített Wurm (ma Szende Pál) utca és a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utca sarkán lévő épületben.

Borítóképen: Szabadságtér, Tőzsdepalota (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)

Mi lett a sorsa ezeknek az épületeknek? Miért költözött többször is a tőzsde? Nos, erre keressük a válaszokat, és közben természetesen megmutatjuk az épületeket, melyek azt az intézményt szolgálták, ami a modern gazdaság szolgálatában állt még akkor is, ha időnként méretes vesztesége is keletkezett azoknak, akik befektetőként megjelentek a „parketten”.

A Lloyd-palota a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük. A 19. században igen kiemeltté tette a tény, hogy itt miniszterelnökök, főispánok, főrendiházi tagok gyűltek össze, hogy megvitassák az ország dolgait, de a Deák Párt (később Szabadelvű Párt) székhelye is itt volt. Na meg 1864-től itt működött a tőzsde is.

Egy idő után azonban világos lett, hogy a tőzsde helyigénét nem elégíti ki a palota, ugyanis annak csak egy kisebb részében működhettek, ezért került sor a költözésre 1873-ban.

A Lloyd-palota története azonban korábbra nyúlik vissza, hiszen 1830-ban épült, így nem meglepő, hogy 1849-ben Hentzi ágyúgolyói miatt csaknem teljesen ki is égett…

Sajnos nem volt ezzel egyedül, hiszen a várból tulajdonképpen az egész környéket kegyetlenül belőtték az osztrákok, a Vigadó elődjét, a Redoute-ot nem is tudták megmenteni:

A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. székháza

Az épület szerencsére menthető volt, így aztán végül felújították. Ekkor jött el az a korszak, amit már említettünk, de a tőzsde kiköltözése után is volt pár fordulat az épület életében… A nagykorszak azzal zárult le ugyanis, hogy 1945-ben Budapest ostroma során igen komoly károkat szenvedett…

Egy ideig legfeljebb csak annyira futotta, hogy az utca felé életveszélyes részeket lebontották, de végül 1949-ben – éppen száz évvel Hetzi úgyúzása után… – lebontották. Ma szálloda van a helyén.

A szálloda mostanság éppen átalakítás alatt van, amitől talán elviselhetőbb lesz a homlokzata, de hogy mit keres egy pálmafa a hotel előtt az azért bőven kitárgyalandó lenne… Persze nem itt és most, mi haladunk tovább történetünkkel!

Ez az épület nem volt messze a korábbi Lloyd-palotától, de attól tartunk, hogy ez – ha egyáltalán megélte 1945-öt – szintén menthetetlen volt, mert ma egy másik szálloda hátsó traktusa található hűlt helyén…

A tőzsde tehát itt működött 1873-tól, de a Kornfeld Zsigmond vezette tőzsde ebben az időszakban olyan hatalmas fejlődésen ment keresztül, hogy az ú épület ismét csak kicsinek bizonyult, és különösen a gabonakereskedőknek nem volt megfelelő a hely sem, ahol az épület állt. Hogy mi volt a probléma, az nem teljesen világos, de ez talán nem is fontos, sokkal fontosabb maga a tény, hogy;

1898-ban Kornfeld személyesen LukácsLászló akkori pénzügyminiszternél, aki hajlandó volt a tőzsdeépület céljaira az Újépület telkének Nádor utcai oldalán fekvő 2.530,6 négyszögölnyi parcelláját négyszögölenként 9.000 korona vételárért átengedni.

Hogy mi volt az az Újépület? Nos, alábbi cikkünkből kiderül:

Hála az égenk, ma már nyoma sincs! A pesti Újépület

A megvásárolt telek beépítésére, illetve az új tőzsde terveinek elkészítésére 1889. év májusában hirdettek nyilvános pályázatot, amelyen kizárólag hazai építészek vehettek részt.

(egyes források 1890-es dátumot említenek, mint a pályázat meghirdetését, de szerintünk amíg nem jött létre a terület megvásárlása, aligha írhatták ki a pályázatot! – a szerk.)

A pályázat első két díját AlpárIgnác nyerte el, akit az új tőzsde felépítésével meg is bíztak.

És most következzen pár adat, amelyek igazán ékesen bizonyítják, hogy ezekben az időkben milyen komoly fejlődésen ment keresztül a hazai tőzsde – és persze ezzel együtt a hazai pénzügyi rendszer:

• Az árupiacon – métermázsában számolva! – búzából az 1884-ben 433 millióról 1913-ra 4387 millióra, rozsból 23.500-ról körülbelül 15 millióra, zabból 340.000-ről 14,13 millióra, tengerinél pedig 3,21 millióról 29,96 millióra emelkedett a forgalom!

• Az értékapapír piacon 1864-ben mindössze 44 értékpapírt volt jegyeztek, ami 1913-ban már 419-re emelkedett, ebből pedig 58 nem magyar kibocsátású volt. 1913 végén a bankok tőzsdén jegyzett részvényeinek névértéke 476,1 millió korona, a takarékpénztári részvényeké 148,2 millió, biztosító társaságoké 249 millió, gőzmalmi részvények 30,3 millió, bánya- és téglagyári részvények 102,7 millió, könyvnyomdai részvények 12 millió, vasművek és gépgyárak részvényei 88,2 millió, különféle vállalatok részvényei 150,2 millió, közlekedési vállalatok részvényei 224,9 millió… Az össz-névérték tehát 354 milliárd korona és 78,96 millió frank volt. A fejlődést az mutatja, hogy alig két évtizeddel előbb, vagyis 1895 végén a tőzsdén jegyzett értékpapírok névértéke csak 188 milliárd koronát tett ki. És ez csak a névérték, a kereskedés volumene ettől nagyságrendekkel jobban nőtt az árak emelkedése okán.

Sajnos a továbbiakban már nem a részvények- és kötvények árai, hanem a történelem igazgatta az épület sorsát, ugyanis az első nagy világégés idején nagyrészt szünetelt a kereskedés… Az egyik részben, ahol az értéktőzsdei forgalmat bonyolították le, hadikórházat rendeztek be, amely még most is fennáll. A másik nagytermet, amely rendes időben az áruüzlet céljaira szolgál, néhány hónappal ezelőtt megnyitották, de ezúttal is csak magánforgalom keretében történnek az üzletkötések.

A Tőzsdealotával szemben szintén egy Alpár Ignác által tervezett épület áll, a Magyar Nemzeti Bank épülete:

Az elnyomás monumentális jelképe után: Alpár Ignác

És mi lett az épület további sorsa? Nos, a tőzsde a háború után tovább működött azért, sőt, voltaképpen túlélte a második nagy világégést is, de 1948. május 25.-én működése okafogyottá vált (minden állami tulajdonba került, hatósági árakat vezettek be), így aztán – micsoda váltás! – itt működött a Lenin Intézet, a Magyar Technika háza, 1955-től pedig a Magyar Televízió székházaként funkcionált.

Talán sokan leginkább ebből a korszakból, illetve a 2006-os események kapcsán ismerték meg az épületet.

Manapság az épület gazdája egy befektető, aki hotelt, majd más funkciót is álmodott a valamikori Tőzsdepalotába, de hogy miként is áll az épület felújítása, azt nem tudjuk.

A tőzsde pedig – ami 1990-ben újrakezdte működését – volt azóta a Váci utcában (Trade Center), a Deák Ferenc téren (Pesti Hazai Takarékpénztár palotája), az Andrássy úton (Herzog-palota), illetve a Szabdság tér egy másik épületében (Bank Center), aktuálisan pedig Budán, az I. kerületben a Krisztina körúti MNB Budai Központban működik.

Szóval a tőzsde az egy olyan valami, ami – ezek szerint – mindig is költözni fog…