Vélemény Vélemény-cikkeink

Hol vannak Európa határai?

Földrajzi értelemben tisztázott, ugyanakkor többféle határ létezik. Katonai, védelmi, etnikai, kulturális határok is léteznek, de ezek már nem annyira egyértelműek, mint a földrajzi meghatározások által húzott határvonalak. Az ukrán helyzet, valamint a Fehéroroszországnál jelentkező problémák, valamint a migráció jelentős átalakulásokat hoz – és még hozhat is! – a különböző határokat illetően.

Európai Unió

A 27 tagállam, illetve azok határai világosak, mindenki érti, tudja, hol helyezkednek el, vagy éppen nem tudja, mert a szabad átjárás okán ma már korábbi funkciójukat nem látják el. Ez még akkor is így van, ha – mint például Magyarország és szomszédai esetében – nem ott és úgy húzták meg a határokat, ahogy azt kellett volna…

Van azonban egy „védelmi vonal”, ami kicsivel kisebb területet ölel fel, ez pedig a Schengeni övezet. Ebből az övezetből kimarad pár állam, úgymint például Románia vagy Bulgária. Ennek sok oka van, de tény, hogy az említett államok olyan térségben vannak, amik ki vannak téve a migránsok áradatának, és ezt a helyzetet úgy oldják meg, ahogy tudják. Magyarország és Románia határa Schengeni határ, így az átlépés, a szabad mozgás itt nem igazán megvalósuló uniós elem, de most az Európai Bizottság szerdán egy új, a schengeni térség megerősítésére irányuló stratégiát mutatott be.

A célok között szerepel a hatékonyabb védelem a külső határokon és a térség belső védelme. Ez utóbbi egy kitétellel; nem korlátozza a szabad mozgást. Cél még a Schengeni határok kiterjesztése is, hiszen pillanatnyilag a kimaradó országok védelme teljeskörűen nem megoldott. Mindennek megoldására – az ismertetett tervek szerint – egyetlen válasza van az Uniónak, egy 10.000 fős parti és határvédelmi egység létrehozása a Frontex keretein belül.

Mi a lényege a Frontex erősítésének? Ez, hogy az Unió nem bízik a tagállamokban, így ellenőrizni akarja őket, és az, hogy a Frontex jogkörének szélesítésével – a tagállamok jóváhagyása nélkül! – beavatkozhasson a határokon felemerülő esetekkel kapcsolatban.

Ez a szép megfogalmazás pedig nem jelent márt, mint azt, hogy az Unió fokozatosan ki akarja venni az egyes tagországok kezéből a Schengeni határok határellenőrzés jogát.

Igen ám, de ennek nem csak jogi, hanem morális akadályai is vannak, hiszen az egyes tagállamok közel sem egységesek annak megítélésében, hogy kit akarnak beengedni, és kit nem… Most úgy tűnik, hogy diktátumokkal akar élni az Unió ezen a területen is!

NATO

A NATO úgy kerül képbe, hogy Európának nincs saját, egységes katonai szervezete, a védelmi kérdéseket a NATO keretein belül oldja meg. Ez persze azonnal függőséget is jelent, hiszen a NATO legnagyobbja természetesen az Egyesült Államok.

Ukrajna korábban már többször is ígéretet kapott a felvételre, de erre eleddig nem került sor, mert nem felelnek meg a követelményeknek, márpedig a NATO nem csak katonai, hanem politikai szövetség is! Most azonban mintha lenne némi elmozdulás a sokéves holtpontról… Az okot tudjuk, de azt már nem feltétlen osztjuk, hogy Ukrajna felvétele a NATO-ba jó ötlet lenne!

A friss hírek szerint most Kanada külügyminisztériuma adott ki közleményt:

„Kanada külügyminisztere kihangsúlyozta, országa aggódik Oroszország és Fehéroroszország cselekedetei kapcsán, megerősítette Ukrajna támogatását, és megígérte, hogy együttműködik szövetségeseivel az afganisztáni polgári akciók kérdéseiben.”

Kanada tehát szeretné Ukrajna csatlakozását. Ez nagyságrendileg olyan, mintha az Egyesült Államok mondaná ugyanezt, hiszen a kanadai védelmi politika – mint ők maguk is kihangsúlyozzák – szintén a NATO-ra épül. A függőséget pedig az jelenti, hogy a tengeren túlról bármikor bele lehet szólni Európa védelmi ügyeibe…

De Európa magától is közelít az ukránokhoz – legalábbis Lengyelország és Litvánia. Motivációikat a mély történelmi gyökerek mellett pillanatnyi érdekeik határozzák meg, amikor hivatalosan is NATO-dokumentumba foglaltatja a litván–lengyel–ukrán dandárt Ukrajna és Lengyelország, és meghívnák az egység hadgyakorlataira az észak-atlanti szövetség más országainak katonáit is.

Ezt közölte legalábbis az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBOU) sajtószolgálata Olekszij Danilov, az RNBOU titkára vilniusi látogatásával kapcsolatban. Érthető a két kelet-európai állam motivációja, ugyanakkor nekik is tudomásul kellene venniük, hogy amíg bizonyos feltételek nem teljesülnek, minimum nem célszerű az ilyen együttműködéseket erőltetni. Vagy talán a lengyelek éppen ettől a lépéstől remélik az ukrajnai lengyel kisebbség sorsának jobbra fordulását? Nem biztos, hogy ez a legjobb eszköz…

Ahogy látjuk tehát, ha most éppen nincs is nagy nyomulás (Ukrajna kivételével…) Európához csatlakozni kívánó országok részéről, Európa terjeszkedik. De előbb vajon nem a saját háza táján kellene rendet tenni?

Ajánlott Cikkek