Hollywood magyarjai – Adolph Zukor

Zukor Adolph hollywoodi irodájának falán ez állt egy urbánus legenda szerint “Itt nem elég magyarnak lenni…dolgozni is kell” …vagy a másik változat szerint “de sokat segíthet ” nos nem tudjuk ellenőrizni a legenda valóságtartalmát de az tény Hollywoodban főleg a kezdeti időkben rengeteg magyar dolgozott és segített sikerre vinni az új üzletágat amit ma csak mozinak hívunk.

Gyermekkoromban sportot csináltunk a nagyapámmal abból ha vége volt egy filmnek akkor a stáblistából ki talál több magyar nevet. Így félévszázadosan még most is rajta kapom magam, hogy akaratlanul is működnek a gyermekkori reflexek. Persze lehet, hogy a kedves olvasó úgy van ezzel hogy olyan vagyok mint a Bazi nagy görög lagzi című film főszereplőjének édesapaja ,aki mindent a görögöktől eredeztetett a fogkefétől az ablakmosóig. De ez már legyen az én “bogaram” a fejemben. Visszatérve a cikk témájához lássuk az első rész főszereplőjét.

Adolf Zukor, születési nevén Cukor Adolph, (Ricse, 1873. január 7. – Los Angeles, 1976. június 10.) magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. Zukor készítette Amerika egyik első nagyjátékfilmjét, a The Prisoner of Zenda címűt, 1913-ban

A mozgókép megjelenését követő évtizedben a film népszerűsége hihetetlen mértékben nőtt Amerikában, a gombamód szaporodó, ötcentes mozik (ún. „nickelodeonok”) látogatása pedig a munkások és bevándorlók legnépszerűbb szabadidős tevékenységévé vált. A filmgyártás vezetői így hamar ráébredtek, hogy az ipar feletti kontroll rendkívül jövedelmezővé válhat.

Ennek következményeképp az 1900-as évek végén egy bizonyos Motion Picture Patent Company a filmipar kisajátítására törekedett, és monopolizálta a filmforgalmazást. 1912-ben azonban a kormány beperelte a céget, amiért jogtalanul korlátozta az ipar működését. A per győztesei azok a kisebb független gyártó cégek voltak, akik a keleti partról Kaliforniába költözve felépítették a hollywoodi filmipart.

Az 1910-es évek elején alapított vállalatok képezték tehát a későbbi stúdiórendszer alapját, és ezek közül többet is európai bevándorlók alapítottak, akik nyitottak voltak az új iparág kínálta lehetőségekre. A ma is működő Universal alapítója például a német Carl Laemmle volt, míg a Fox Film Corporation és a Paramount Pictures alapítói magyar bevándorlók, William Fox és a már említett Adolph Zukor voltak.

Cukor Adolph 16 évesen eldöntötte, hogy kivándorol az Egyesült Államokba. 1891. március 1-jén hajózott ki Hamburgból a Rugia nevű hajón, és március 16-án érkezett meg New Yorkba, Adolf Zuckery néven. 1891-ben ő is, mint a legtöbb bevándorló, szerényen kezdte. Miután partra szállt New Yorkban, egy kárpitosműhelyben kezdett el dolgozni. Egy barátja aztán egy szőrmekereskedőnél szerzett neki gyakornoki állást.

Két év múlva, húsz évesen, már elismert szörmeruha tervező volt. Az 1893-as chicagói Kolumbiai Kiállítás középnyugatra vonzotta. Ott önálló, saját szőrmeüzletbe kezdett. Működésének második szezonjában a Zukor’s Novelty Fur Company 25 fősre bővült, és saját kirendeltséget nyitott. 30 éves korára már jómódú fiatalembernek számított, kitűnő jövedelemmel és kényelmes lakással a 111. utca és a Hetedik sugárút sarkán, New York előkelő német-zsidó negyedében.

Zukor 1893-ban látott egy filmet, és már akkor megérezte benne rejlő nagy üzleti lehetőséget. 1903-ban, az unokatestvére, Max Goldstein, avval kereste meg avval, hogy adjon neki kölcsönt egy moziba való befektetéshez. Goldstein sikerrel járt. Zukor 1904-ben betársult egy olyan cégbe, amely háromperces mozialkotásokat kínált egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozimogullal szövetkezve hálózatot épített ki, és arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. A piacon azonban a korai nagy társaságokból alakult tröszt diktált, Zukornak tehát „robbantania” kellett. Megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Les Amours de la reine Élisabeth című francia film forgalmazási jogát, és ezzel 1912-ben hatalmas nyereségre tett szert.

A mind magabiztosabb egykori szűcs még ugyanabban az esztendőben megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t, s a büszke cégtáblának megfelelően kiváló erőket szerződtetett igényes regények és színdarabok vászonra viteléhez. Többek között Edwin S. Porter, a tehetséges pionírok egyike rendezett számára, csillagai között pedig Mary Pickford, az első igazi sztár, is ott tündökölt.

1913-ban megszerezte a Frohman testvérek, a befolyásos New York-i színházi impresszáriók pénzügyi támogatását. Elsődleges célja az volt, hogy neves színpadi színészeket vigyen filmvászonra. Ebben az évben készítette el Zukor a The Prisoner of Zenda című filmet, amelyet a filmtörténet egyik első nagyjátékfilmjeként tartanak számon. A film készítéséhez megvásárolt egy fegyverraktárat a 26. utcában Manhattanben, és átalakította a Chelsea Studióvá, egy filmstúdióvá, amelyet még ma is használnak.

1914-ben Zukor már évi 30 film készítésére képes csapatot verbuvált, megnyílt a Broadwayn 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Hamarosan csapatostól kéredzkedtek hozzá a népszerű szerepjátszók. Az ő “istállójából” került ki ekkor, ill. a fölemelkedés esztendeiben Douglas Fairbanks, John Barrymore, Pola Negri, Gloria Swanson, Clara Bow, Adolphe Menjou, Rudolph Valentino, Gary Cooper és a többi élő legenda. Bevezette a kizárólagosságot: színészei más cégek számára nem dolgozhattak.

Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű filmcégével, az egyesülésből jött létre a Famous Players-Lasky filmgyár. A fúziót követően az óriási tekintéllyel rendelkező exmagyart választották elnökké. A birodalom megkoronázását a forgalmazási jogok többségének elnyerése jelenthette volna. Erre is született stratégia. William Hodkinson rendelkezett a legtöbb mozifilm vetítési jogával, így Zukor először felajánlotta neki a fúziót, de az elutasítástól sem jött zavarba: annak rendje és módja szerint megbuktatta vetélytársát és megvalósította elképzelését. Így kezdődött 1916-ban a Paramount Pictures krónikája.

A történet folytatódott sikerek és kudarcok ahogy lenni szokott. A cég 1966 ban beolvadt a Gulf and Western Industries nevű konszernbe aki igény tartottak Zukor munkájára továbbra is. Életmű Oscart is kapott és haláláig a filmiparban dolgozott a késői években mint tiszteletbeli elnök.

1897-ben feleségül vette Lottie Kaufmant; két gyermekük született, Eugene J. Zukor, aki 1916-ban a Paramount vezetője lett, és Mildred Zukor Loew, aki Arthur Loewhöz, Marcus Loew fiához ment feleségül.

Zukor 1976. június 10-én, 103 éves korában, természetes halállal halt meg Los Angeles-i rezidenciáján. A New York-i Hastings-on-Hudsonban található Temple zsidó temetőben temették el.

források : wikipedia szeretlekmagyarorszag.hu , arcanum Zukor Adolf, Hollywood megteremtője (Sulinet)