Hrehuss Gyula: az emberiség szolgálatában – a fúziós energiától a szürkehályogig
Azt ugyan nem pontosan értjük, hogyan kapcsolódik egymáshoz a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) Tokamak-típusú kísérleti fúziós berendezése, valamint a szürkehályogot korai korai felismerését szolgáló műszer, a cataractoscop (talán mindkettő a spektrometriához köthető), de nekünk, akiknek nem adatott annyi tehetség, mint a 2020 decemberében elhunyt Hrehuss Gyulának, nem is kell ezt tudnunk.
Borítóképen: Hrehuss Gyula
Az már éppen elég, hogy tudjuk; a fúziós berendezés – még hacsak kísérleti is! – éppen ugyanúgy azemberiséget szolgálja, mint a cataractoscop. Előbbi korlátlan tiszta energiát ígér, utóbbi pedig sokaknak segíthet abban, hogy betegségüket ideje korán felismerve a megfelelő kezelést kapják.
Mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen kiemelkedő tudományos eredményeket érjen el? Azt gondoljuk, hogy mindenekelőtt elkötelezettség, akarat, és nem kerülhetjük meg, hogy persze adottság, talentum is kell!
Hrehuss Gyula esetében sem lehetett másképp, hiszen már középiskolás korában bejárt a debreceni egyetem kísérleti fizikai intézetébe.
Egyetemi tanulmányait 1950-ben Budapesten kezdte, fizikus oklevelét 1955-ben szerezte meg. Közben diplomamunkáját az Atomkiban készítette, ahol a ködkamra építésén dolgozott. Végzése után ugyanitt folytatta, majd 1957 elején átkérte magát a KFKI Atomfizikai Osztályára.
Később a Magfizika Laboratórium I.-ben, majd a Magfizikai Főosztályon dolgozott. A hetvenes években megszervezte és vezette a KFKI első, fúziós kutatást végző csoportját az RMKI-ba telepített Tokamak-típusú kísérleti fúziós berendezés körül.
Tokamak
A tokamak szó az orosz токамак latin átirata, amely a тороидальная камера с магнитными катушками (toroidalnaja kamera sz magnyitnimi katuskami) kifejezésből származik (magyarul: tóruszkamra mágneses tekercsekkel).
A tokamak olyan berendezés, amely egy tórusz alakú, elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben képes a magas hőmérsékletű plazma tárolására. A 100 millió °C hőmérsékletet is elérő plazma hagyományos tárolókban nem helyezhető el, hiszen nincs olyan szilárd anyag, amely ekkora hőmérsékletet kibírna. A tokamak ezt a problémát egy erős mágneses tér segítségével oldja meg, a plazma ebben a térben lebeg. Az eddigi legsikeresebb mágneses összetartású fúziós berendezés konfiguráció. A mágneses geometriája egymásba ágyazódó, toroidális mágneses felületeken futó helikálisan tekeredő erővonalakból áll. Ezeket a külső mágneses tekercsek és a plazmaáram együttesen hozzák létre.
Az MT-1 (Magyar Tokamak 1) néven 1979-ben indult el a Szovjetunióból a KFKI-ba szállított és átalakított berendezés, amelyen lézeres atomnyaláb diagnosztikai módszereket, röntgen tomográfiát és más mérési eljárásokat fejleszthettek az intézet kutatói. 1992-ben MT-1M néven a berendezést újjáépítették aktív plazma szabályzással, új mérőrendszerrel.
Valószínűleg itt a megoldás, hogyan függ össze a tokamak és a cataractoscop, hiszen az MT-1-et ezek szerint leginkább diagnosztikai berendezések és mérési eljárások fejlesztéséhez használták.
Hrehuss Gyula kutatási területe a kísérleti magfizika, plazmafizika, plazmadiagnosztika, a forró plazma tulajdonságainak kísérleti vizsgálata volt. A nehéz-részecske spektrometria speciális módszerei és alkalmazásuk magreakciók vizsgálatára című értekezésével szerezte meg a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot 1967-ben.
Hrehuss Gyula másik kiemelkedő eredménye volt egy szemészeti műszer, az ún. cataractoscop Lakatos Istvánnal közös szabadalmaztatása 1990-ben. Ez a műszer, a szürkehályog gyors és korai felismerését segíti elő abban a fázisban, amikor a betegség még nem okoz látóélesség-csökkenést.
Szürkehályog
Görögül cataracta (tükörfordítással magyarra fordítva: „vízesés”) a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti. Az áttetszőség megszűnése megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a külvilágból a szem belsejébe, a retinára, így homályos látás alakul ki, ami súlyos esetben akár szinte teljes vakságot is jelenthet.
Kik érintettek? A 65 és 74 év közötti emberek közül majdnem minden ötödikben kialakul a látásromláshoz vezető szürkehályog, a 75 év felettiek közül pedig majdnem minden második embernél megfigyelhető. Afrikában a rossz táplálkozás okán gyermekek is komoly számban érintettek…
Találmányukat később, 1995-ben a 23. genfi Salon Internationale des Inventions (Nemzetközi Találmány Kiállítás) aranyéremmel díjazta.
A műszer nagy előnye az egyszerű használat, valamint az, hogy igen korán képes kimutatni a szürkehályog okozta elváltozást, ezáltal hamarabb lehetséges az orvos felkeresése, és a kezelés megkezdése.
