Hírek

Hú de kínos! Ördögöt kiáltanak, majd jó üzletet kötnek vele…

Az északi népek valahogy furcsák. A norvégok akkora környezetvédők, hogy már lassan elektromos lesz a teherautó parkjuk is, miközben gazdagságukat a fosszilis energiahordozóknak köszönhetik. Oroszország után a második legnagyobb gázszállítói Európának. Tőlük kicsit arrébb, keletre Lettország, Észtország és Litvánia is hasonlót „alakít”; miközben ördögöt kiáltva a NATO-védelem megerősítését kérik Fehéroroszország ellen, brutálisan növelik a vele folytatott kereskedelmüket…

A NATO nem kizárólag katonai, hanem politikai alakulat is, így bizony ez a két dolog nagyon komoly ellentmondást jelet! A védelem kell, de az olcsó árut majd az ellenségtől vesszük, na meg eladunk neki ezt-azt… Így van, furcsák ezek az északi népek.

„Fehéroroszország exportja Észtországba, Lettországban és Litvániába rekord közeli vagy a korábbi rekordot megdöntő szintre nőtt 2021-ben, annak ellenére, hogy a három balti ország agresszíven támogatja az Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimje elleni EU- és NATO-szankciókat.”

A Financial Times aztán részletezi az adatokat, de a lényeg az, hogy Észtország importja Beloruszból a 2020-as érték duplájára nőt, és még a 2018-as (tehát a választási csalással történt meggyanúsítás előtti év!) importját is felülmúlta mindegy negyedével. Litvánia szintén duplázott, míg Lettország „csak” kétharmaddal növelte importját…

Igen, a helyzet úgy áll, hogy könnyű kimondani bizonyos dolgokat, a balti államok politikusainak meg különösen, de az már egy teljesen más kérdés, hogy a szankciókat hogyan is érvényesítik.

„A balti államok jó úton haladnak afelé, hogy felismerjék: a határozott, elvi politikával járó gazdasági szankciók érvényesítése nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek látszik, még akkor sem, amikor megalapozottságához semmi kétség nem férhet” – mondja Tomas Jermalavicius észt biztonságpolitikai szakember.

Megy tehát a szerecsenmosdatás, de azért valljuk be; akkor, amikor egy ország nemzetközi elkötelezettségei okán csatlakozik egy szankció alkalmazói köréhez, akkor annak végrehajtása nem fakultatív feladat, hanem kötelező!

Az meg egyenesen pofátlanság, hogy miközben megy a biznisz ezerrel, a balti országok azok, akik az EU-ban és a NATO-ban a leghangosabban követelték az Oroszország és Fehéroroszország elleni kemény fellépést Belorusz és Oroszország ellen.

És aztán jön a kutyakomédia; miután kiderült, hogy észt vállalatok a szankciók ellenére kereskednek fehérorosz cégekkel, két miniszter lemondott, amit meg a miniszterelnök nem fogadott el… Kész, ügy lezárva! Ezzel együtt vannak, akik úgy gondolják, hogy „csacsiság” lenne leállítani a Fehérorosz irányból érkező importot, különösen azért, mert a kínai áruk is ezen az útvonalon érkeznek meg.

És éppen a litvánok mondják azt, hogy nem kellene leállítani a Belorusszal történő üzletelést, hivatkozva a kínai import fontosságára, akik pedig a tyúkszemére hágtak Kínának azzal, hogy Tajvan (és nem Taipei) kereskedelmi képviseletnek ad helyet…

Igen, most van ám nagy pofáraesés, mert bizony kellenek azok a kínai termékek, ugyanakkor kell a NATO védelme is, ugyanakkor pedig keménykedni is szeretnek. Úgy tűnik, hogy tényleg nagyon furcsák ezek az északi népek!

Mindhárom ország igen szűk határmezsgyén lépdel, Washington bármelyik pillanatban bekeményíthet velük szemben. Hogy miért nem teszi mégsem? Mert szüksége van a jó stratégiai pontokra keleti ellensége, Oroszország ellen.

És ezt a lettek, észtek és a litvánok is pontosan tudják…

Ajánlott Cikkek