Délvidék Minden más

Hungarikum – Délvidéki Földikutya

Él a Kárpát-medencében a szárazföldi gerinceseknek egy különleges, itt kialakult, a világon sehol máshol elő nem forduló csoportja. Fura szerzetek alkotják a rejtőzködő teamet. Testük hengeres, végtagjaik rövidkék, selymes tapintású bundájuk tömött, óriási metszőfogaik vannak, szemüket bőr fedi, ráadásul bolygónk mágnese terét is képesek érzékelni.

A földikutyaformák (Spalacinae) alcsaládja szélsőségesen specializálódott rágcsálókat foglal magában. A Kárpát-medencében öt, egymástól genetikailag jelentősen különböző földikutyafaj él. Az öt fajból Magyarországon három előfordulása bizonyított. Ebből a háromból a címben szereplő jószág, a délvidéki földikutya [Nannospalax (leucodonmontanosyrmiensis] jövője forog a legnagyobb veszélyben. Magyarország legveszélyeztetettebb emlőséről van szó – az Ásotthalom és Kelebia, illetve feltehetően Baja közelében található maradványpopulációinak egyedszáma (ez egyben a világállományt is jelenti) talán a kétszázat sem éri el. A különleges állatra leselkedő legnagyobb veszélyt természetes élőhelyeinek (löszös, löszös-homokos sztyeppterületek) erdőtelepítések és mezőgazdasági művelésbe vonás következtében történő megszűnése, átalakítása és feldarabolódása jelenti.

Rokonaihoz hasonlóan a délvidéki földikutya is a föld alatt tölti életének túlnyomó részét, s csak a legritkább esetekben merészkedik a felszínre. Odalent kifinomult szaglásával és hallásával tájékozódik, de képes a Föld mágneses terének, illetve a szeizmikus impulzusok érzékelésére is. Állandó és (ideiglenes) táplálkozójáratok alkotta „labirintusában” kitüntetett szerepe van a táplálék raktározására, az ürülék elhelyezésére, valamint a fialásra szolgáló kamrák rendszerének. Járatrendszerének összesített hossza a több száz métert is meghaladhatja. Túrásokat készít, amelyek rendszerint szélesebbek és magasabbak a vakondok kupacainál. A Nannospalax genus képviselői leggyakrabban 6-8 centiméter átmérőjű, kemény falú, orrukkal elegyengetett felületű járatokat hoznak létre.

A magányos életmódú délvidéki földikutya elsősorban föld alatti növényi részeket – gyökereket, hagymákat, gumókat, rizómákat – fogyaszt, de nem veti meg a hajtásokat és a gyümölcsöket sem, ha azok elérhető közelségben vannak. Vizet külön nem iszik, beéri menüjének természetes nedvességtartalmával.


Viszonylag hosszú a délvidéki földikutyák párzási időszaka (január-március), ami a sajátos, föld alatti életmóddal van összefüggésben. A 28 napig vemhes nőstények évente rendszerint egy almot vetnek, és 2 vagy 4 apróságnak adnak életet. Az ifjú földikutyák még első párzása 10-11 hónapos korukban valószínűsíthető.

A délvidéki földikutya [Nannospalax (leucodonmontanosyrmiensis] a fokozottan védett állatok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 1 millió forint egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kategória-rendszerében a kritikusan veszélyeztetett (Critically Endangered) élőlények közé tartozik.


A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, mintegy 2223 hektáros, a korábban önálló egységet képviselő Ásotthalmi-láprét Természetvédelmi Területet is magában foglaló tájvédelmi körzet a Dorozsma-Majsai-homokhát déli részén helyezkedik el. A rendkívül változatos élőhelyek mozaikja által alkotott védett természeti terület két legfőbb értéke a délvidékiföldikutya-populáció, valamint az egyhajúvirág legnagyobb hazai állománya.

A cikk a Turista Magazin 2016. februári számában jelent meg.

Ajánlott Cikkek