Hírek Magyarok a világban Nagyjaink

Hungarikum: KÜRT

Talán furcsa lehet, hogy van a hungarikumok között egy cég, ami nem valamilyen fizikai terméket állít elő, a neve mégis világszerte ismert! De mivel foglalkozik, és hogyan lett hungarikum egy magyar vállalat? Szép történet, ami újfent jól példázza a magyar elme nagyságát! Igen, mert a céget Magyarországon alapították, itt működik, és a mai napig is itt van a székhelye, még ha ma már valójában globális vállalkozássá is nőtte ki magát! Nézzük, mitől jelent egyet a Kürt az adatmentéssel!

Érdekes módon a hiánygazdaság – annak utolsó napjai, amikor már a pénztelenség is nagyobb volt minden addiginál… – teremtette meg azt a közeget, ami az első lépéseket jelentette a két testvér, Kürti Sándor és Kürti János világsikere felé. Furcsa világ volt, a mai fiatalok el sem tudják képzelni, hogy milyen volt akkoriban az informatika, és mi is volt az a COCM-lista (A COCOM-lista egy csúcstechnológiai termékeket tartalmazó feketelista volt. A listán szereplő termékeket tilos volt az embargó alatt álló országokba – KGST, Kína – exportálni). Na jó, ez így nem megy, most akkor jöhetne az, hogy mi is az a KGST…

Kürti Sándor

De nem ez a lényeg! Sokkal fontosabb, hogy valami olyat kezdett el a két testvér, ami jó 20 évvel megelőzte a korát! Erről így nyilatkozott Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnökeként:

„Az adattároló-javítás ötlete testvéremtől, Kürti Jánostól származik, aki villamosmérnök. Még 1979-ben jegyezték be a »Mágneses adattárolók javítása« szabadalmát.”

Mi volt ebben a nagy dobás? Az, hogy nyugaton senki nem foglalkozott a javítással, hiszen, ha egy adattároló megsérült, egyszerűen vettek egy másikat, és máris minden ment tovább! Igen ám, de a COCOM-lista okán a keleti blokkban ez nem volt olyan magától értetődő! A legtöbb keleti országban ekkor még nemigen volt ilyen technológia, de – mivel Neumann János, a számítógép atyja mégiscsak Magyarország szülötte! – nálunk azért mindig is voltak jó (és kevésbé jó…) próbálkozások hazai fejlesztésű számítógépekre.

EMG HUNOR 131

Magyar fejlesztés volt – 1964-65-ben fejlesztette az Elektromos Mérőkészülékek Gyára – az EMG HUNOR 131, de itt említhetjük a ’80-as évekből a már sokkal fejlettebb MOD-81-es számítógépet is, melyet a Medicor Művek a Budapesti Műszaki Egyetem Automatizálási Tanszékével közösen fejlesztett. Ez utóbbihoz már tartozott egy úgynevezett floppyegység is, MDF-3 „fantázia”-néven. A Kürt Zrt. történetét innen folytatjuk, mert a mágneses adattárolással kezdődött minden…

MOD-81

Már volt egy szabadalom, és megérkeztek az első olyan adattárolók is, melyeken már programokat lehetett tárolni, és ezek sérülése esetén immár nem volt egyszerű a pótlásuk – akkor sem, ha éppen valahogyan sikerült beszerezni az adattárolót, hiszen az értéket egyre inkább a programok (szoftver), semmint a számítógépek (hardver) képviselték. De ne rohanjunk előre, nézzük meg mi történt a COCOM-listás időkben!

Nem tudni hogyan, de az IBM-től sikerült beszerezni (akkor) igen nagy teljesítményű számítógépeket. Igen, ezek a listán voltak, így nem kevés engedély, meg tárgyalás kellett ehhez, pedig mindössze három (!!!) gépről van szó, melyet az IBM szállított Magyarországra. Az egyik Százhalombattára (úgy gondoljuk, a kőolajfinomítóhoz), a második a Központi Statisztikai Hivatalhoz, míg a harmadik a Horváth Ede vezette Győri Vagon- és Gépgyárba került. Százhalombattán Kürti Sándor is használta az IBM gépét, de problémát jelentett, hogy pótalkatrészekre, és adattárolókra nem volt engedély… Ekkor jól jött volna a Kürti tudása, de az IBM kikötötte; amennyiben használják Kürti szabadalmát, megszűnik a gépekre a garancia!

COCM-lista: vörössel (nem véletlenül!) az embargóval érintett államok

Nem volt mit tenni, a testvérpár – aki akkor már együtt dolgozott – kilátástalannak ítélte a helyzetet… De a szerencse (helyesebben egy szerencsétlekedés…) melléjük áll! Kürti Sándor ezt így idézi fel:

„… két hónappal később egy alkalmazott hanyagsága miatt tönkrement több mint száz adattároló az IBM központjában. Mivel azok behozatalára ők sem kaptak engedélyt, egy levélben megkérték Jánost, hogy javítsa meg az IBM valamennyi hibás adattárolóját.”

Talán nem kell mondani, hogy a felkérés nem az első számú megoldási elképzelés volt, de korábban mindenkinek beletörött a bicskája, viszont az IBM-nek nem kevés pénzébe fájt volna, ha az adatok végleg elvesznek! És azt sem kell taglalni külön, hogy a problémát Kürtiék megoldották, az adatokat sikerült visszanyerni! Ez bizony jó ajánlólevél volt a lassan nyitó Magyarországon tevékenykedő szakemberek számára, így 1989-ben megalapították a KÜRT-öt, és 1990-től már kijárhattak az USA informatikai kiállításaira, és a németországi CeBIT-re is.

Az adatmentés már akkor szóba került, amikor még csak adattárolókat tudtak javítani, mert felismerték, hogy az adat bizony igen komoly vagyont jelent, azok nem szakszerű kezelése, tárolása bizony olyan károkat okoz a vállalatoknak, amiért érdemes áldozniuk az adatmentés, és tárolás megoldására. És hogy mennyire fontos, amit csinálnak? Még ma is csak egy kézen megszámolható cég foglalkozik hasonlókkal, mint ők, valójában globális méretű cég lettek, de azt, amit ők tudnak, még a konkurencia ma sem…

Bush elnök mond köszönetet Kürti Sándornak, a new-yorki Világkereskedelmi központot ért terror-támadás után. a KÜRT mentette meg az épületekben működő bankok adatvagyonát.

Az tény, hogy ma már megrendelőik olyan multinacionális vállalatok, melyek mindenki által ismertek szerte e világon, de még ma is kiszolgálják azokat, akik – bármilyen! – adattárolójukkal felkeresik őket azzal, hogy a családi képek odalettek egy káresemény során! Ez igen tiszteletre méltó, de a világhírnevet mégis más, sokkal nagyobb kataklizmák utáni kármentések hozták meg számukra. Mik voltak ezek?

A cég sokszor bekerült a hírekbe, de a legnagyobb figyelmet talán akkor kapta, amikor a szeptember 11-ei terrortámadást követően menthetetlennek gondolt adatokat hoztak vissza. A segítségnyújtásból máskor is kivették a részüket: például a 2004-es távol-keleti cunami, a 2005-ös New Orleans-i hurrikán, majd a 2010-es magyarországi árvíz után is hoztak vissza adatokat. Bár ma is több mint 3000 mentési és helyreállítási feladattal birkóznak meg évente, forgalmuknak 90 százalékát már nem ez adja, hanem az informatikai tanácsadás. Ennek célja az adatok biztonságos védelme.

És hogyan lesz hungarikum egy ilyen vállalkozás? Nos, azt már említettük, hogy a cég itt alakult meg, és mindvégig itt is működött a központ (és működik ma is), de ez talán még nem lenne elég. A KÜRT a társadalmi felelősségvállalás terén is kiemelkedőt alkot, mégpedig azzal, hogy például alapítványukon keresztül működtetik a KÜRT Gimnáziumot, de más alapítványaik is vannak, melyek például a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásával foglalkoznak. És – kell mondani? – az elnök nem taglalja sokat ezt a témát, neki természetes, hogy segít, ahol tud.

Igen, ezért hungarikum a KÜRT, ezért fogalom a világban, és ezért van az, hogy a cég nevét sokan ismerik olyanok is, akiknek az informatika, vagy adatvédelem nem jelent sokat. További sok sikert kívánunk!

Ajánlott Cikkek