Hírek

Ideje lenne leszokni az erdélyi magyarok románozásáról – az anyaországi ellenzék sértegeti a határon túli magyarokat

Egyes magyarországi politikusok miatt a mai napig sérül a külhoniak méltósága, amikor lerománozzák, leszlovákozzák őket, illetve a szavazati jog és a kettős állampolgárság ellen agitálnak – fogalmazott a Krónikának Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke. Mint mondta, a fiatalokat ma a lakhatás, a továbbtanulás és az álláskeresés kérdése érdekli leginkább, ezekre kell válaszokat adniuk a politikusoknak.

• Fotó: Bagi Barna/Facebook

– Mennyire aktívak politikailag az erdélyi magyar fiatalok, milyenek az ezzel kapcsolatos tapasztalatai?

– A fiataloknak a közélet iránti, világszinten tapasztalható alacsonyabb érdeklődése számos helyen foglalkoztatja a szakértőket. Szerintük a mi generációnk tagjai arra a jelöltre szavaznak legszívesebben, aki válaszokat tud adni a bennünket közvetlenül érintő kérdésekre. Ezek pedig – tudomásul kell vennünk – a lakhatás, a továbbtanulás és az álláskeresés. Valahányszor Erdélybe utaztam az elmúlt tíz évben, úgy éreztem, hogy erre a helyre tanulni jövök: Tusványos, SIC Feszt, Kolozsvári Magyar Napok, az események listája végtelen. Egyszerűen lenyűgöző teljesítményt tudnak felmutatni az erdélyi ifjúsági szervezetek a megannyi fesztivállal, szabadegyetemmel és közösségi programmal. Ezek a rendezvények közösséget teremtenek, a közösség tagjait pedig közös gondolkodásra invitálják. E gondolkodás közben rendre előkerülnek a bennünket leginkább érintő témák. Az erdélyi magyar pártoknak fel van adva a lecke, hiszen az ő feladatuk, hogy ezen igényeket a programjaikba foglalják. Nem könnyű a feladatuk, hiszen Erdély egyszerűen pezseg.

– Mi motiválhat egy kisebbségben lévő nemzeti közösséghez tartozó fiatalt abban, hogy a politika iránt érdeklődjön? – Szerintem nincs nagyobb motiváció annál, minthogy a nehéz helyzetben szükség van rá. Mondok egy-két példát: Hunyadi János, Mátyás király, Bethlen Gábor, Bethlen István, Tamási Áron, Wass Albert, Sütő András. Legyen szó a török elleni küzdelmekről, Trianonról, a kommunistákról vagy a rendszerváltozásról, mindig volt egy erdélyi magyar, aki reményt adott minden magyarnak. Egyszerűen nincs ennél nagyobb feladat és motiváció. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan az erdélyi Y és Z generációból is hallhatunk kiemelkedő neveket.

– Egy korábbi interjúban azt javasolta, legyen egyfajta nemzeti minimum Magyarországon, például az, hogy ne hívják a felvidéki magyarokat szlovákoknak, a kárpátaljaiakat ukránoknak, az erdélyieket románoknak, a vajdaságiakat szerbeknek. Ez ma, több mint 30 évvel a rendszerváltás óta még nem természetes az anyaországban?

– Sokan keresik az okokat, hogy miért, de a hazai baloldal még nagyon messze van a rendszerváltozástól. Egyes politikusoknak betudhatóan a mai napig sérül a külhoni honfitársaink méltósága, amikor már-már sportot űzve lerománozzák, leszlovákozzák őket, az Európai Parlamentben Pozsony helyett Bratislavát kiáltanak, valamint a szavazati jog és a kettős állampolgárság ellen agitálnak. Miattuk az ukrán vendégmunkás kifejezést is jól ismerjük.

A határon túli magyar pártokért való kiállás szintén nehezen értelmezhető olyan pártvezérek részéről, akik képesek kimenni Székelyföldre a román testvérpártjuknak kampányolni, valamint a felvidékieket büszke szlovákoknak titulálni. Az effajta rémtettekre nem lehet elégszer felhívni a figyelmet.

– Erdélyben különösen zavaró a magyarság körében, ha Magyarországon a külhoniakat napi politikai csatározásokban használják eszközként egyes politikusok, pártok. Úgy tűnik, hogy az ellenzék részéről olykor egyfajta hangulatkeltés zajlik a határon túliak ellen. Számíthatunk ilyenfajta állásfoglalásokra a jövő évi országgyűlési választásokat megelőző kampányban?

– Ahogy követjük az ellenzéki sorok rendeződését, azt látjuk, hogy sajnos azok az emberek kerülnek előtérbe, akik az előbbi válaszomban említett esetekért felelősek. Ők azok, akik képesek a velejéig megosztani ezt a nemzetet azért, hogy pár százalékkal népszerűbbek legyenek. Ezen percemberek kirohanásaira a leghatékonyabb válasz, ha a külhoni magyarok méltóságteljesen minél többen vesznek részt a választásokon.

– Érdeklődnek-e annyira a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi fiatalok az anyaországi politika iránt, hogy voksoljanak a jövő évi valasztásokon? Mivel motiválhatók?

– Ahogy az interjú elején fogalmaztam, Erdélybe mindig tanulni járok. A rengeteg közösségi eseménynek és eszmecserének köszönhetően itt tapasztaltam meg először 2013-ban, hogy a generációnkat mennyire sajátos témák foglalkoztatják. A 2001-es státusztörvény megszületéséhez hasonló közös gondolkodás vezetett, erről viszont a szüleinket kell megkérdezni. Ma ahhoz, hogy a bennünket leginkább foglalkoztató három kérdésre, a lakhatásra, a továbbtanulásra és az álláskeresésre valós válaszok szülessenek, olyan vezetőre van szükség, aki számára ezek a témák a nemzeti minimum részeit képezik. Egyeztető fórum a fiatalok összefogásáért A Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesületet harminc Kárpát-medencei, köztük a legnagyobb határon túli ifjúsági politikai szervezetek alapították azzal a céllal, hogy összefogja a külhoni és az anyaországban élő magyar fiatalokat – így mutatta be az általa vezetett szervezetet a Mandinernek adott korábbi interjújában Bagi Barna. Mint elmondta, a kezdeményezés élére komoly múlttal rendelkező szervezetek álltak, amelyek az elmúlt évben számos vitaestet, figyelemfelhívó és jótékonysági akciót, valamint nemzetpolitikai szemináriumot rendeztek. A célokat illetően arról beszélt, hogy az alapításkor három célt fogalmaztak meg.

„Egyrészt jöjjön létre egy rendszeresen működő egyeztető fórum a Kárpát-medencei polgári-keresztény értékeket valló, közélettel aktívan foglalkozó szervezetek között. Másrészt alakítsunk ki közös álláspontot a bennünket érintő nemzetpolitikai kérdésekben, végül pedig, ami a legfontosabb, hogy e témával kapcsolatban szólítsuk meg közösen a generációnkat” – összegzett Bagi Barna.

forrás:kronikaonline.ro

Ajánlott Cikkek