Így hunyt el Árpád fejedelem? Egy ezeréves talány nyomába eredtek a történészek
Árpád nagyfejedelem és honfoglaló vezérünk 845-től 907-ig élt, a halálával kapcsolatban két fő elmélet létezik, amelyeket most megvizsgálunk közelebbről.
Borítóképen: Feszty Árpád: A magyarok bejövetele
Árpád vezér a magyar történelem közmegbecsülésének egyik legjelentősebb ikonkja, még úgy is, hogy igazából nem sokat tudunk róla. Nem ismerjük, pontosan mikor született és hunyt el, sőt még a jelleméről, belső tulajdonságairól sincs kézzelfogható információnk. Árpád egy szimbólum a magyarok számára, a honfoglaló nagyfejedelem, aki meghódította a Kárpát-medencét, illetve 907-ben (feltételezhetően) győzelemre vezette a magyar seregeket az egyik legjelentősebb önvédelmi csatánkban, amikor is szétzúzta a frank seregeket Pozsonynál, akik köztudottan ki akarták irtani a magyar népet.
Árpád a magyarok ősapja, a honszerző, akiről ősi mondák is szólnak, ilyen például a fehér ló mondája. Egy bátor hősként tekintünk rá, és szimbolizálja mindazt, ami a rátermett, folyamatosan a jobb sorsért küzdő magyar népre jellemző. Ahogy már említettem, a kirakós darabkái meglehetősen hiányosak Árpád életével kapcsolatban, azonban a halálát illetően két fő teória létezik.
Hogy érzékeltessem Árpád történetének valódi hiányosságát: az sem alátámasztott teljes bizonyossággal, hogy a 907-es pozsonyi csatát megérte. Mivel rengeteg halottal és sebesülttel járt a küzdelem, egyesek úgy feltételezik, hogy a harcban veszítette életét Árpád, csakúgy, mint három fia is. Egyes történészek szerint még a csata előtt halt még, és pont a halálhírének hallatára indították meg a támadásukat a frankok.
Talán egyszer megtudjuk a pontos igazságot is, azonban a legszélesebb körben elfogadott elmélet a következő: a pozsonyi csata után, természetesen halállal távozott az élők sorából Árpád fejedelem.
Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak
– írja a Gesta Hungarorumában Anonymus.
A pontos igazságra talán sose derül fény, de Árpád vezér legendája és szimbóluma örök időkre visszhangozni fog a magyarok sorsában. A sírját több ízben próbálták felkutatni, Anonymus szerint egy kis folyó forrásánál temették el, amelyre később egy templomot is emeltek. Úgy hírlik, a templomra Mátyás idejében egy pálos kolostor került, Árpád sírhelye azonban a mai napig nem került elő.
forrás: promotions.hu