Erdély

Így lettek tyúktolvajokból román nemzeti hősök – podcast

“A PESTI LÖVÉSZÁRKOKBÓL” ÉRKEZETTEK VERTÉK SZÉT A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGOT”

Székelykeresztúr viharos XX. századi történelméről beszélgetett a Kossuth Rádió „Az Este – házigazda” című műsorában Babucs Zoltán hadtörténész és Kása Csaba, a Történeti Kutatóközpont munkatársa. A Székelyföld legnyugatibb, színmagyar kisvárosára 1916 őszén zúdult a betörő román hadsereg. Keresztúr a történelem sodrában A korábbi szövetségesek Erdélyre támadó több, mint tízszeres túlerejével szemben nem bírt a mindössze 30 000 osztrák-magyar katona, ezért a hatóságok elrendelték Székelyföld egy részének kiürítését. A mintegy 260 000 ember az egyetlen szabadon útvonalon, Székelyudvarhely-Székelykeresztúr-Segesvár irányba menekülhetett.

„Az erkölcs diadalt aratott a szélsőségek által felszított lázadás felett” – idézte a Székelyföldön is teret nyert őszirózsás forradalom kapcsán Orbán János egykori katolikus plébánost Kása Csaba kutatónk. Károlyi Mihály történelmi szerepéről szólva történészeink hangsúlyozták: a belgrádi katonai konvencióval a Károlyi-kormány a hatályban lévő, a Szent István-i határokat garantáló padovai fegyverszünet rendelkezéseinél lényegesen rosszabb feltételeket vállalva ásta meg a történelmi Magyarország sírját. Ezt a helyzetet kihasználva Románia az antant szövetséges erejeként szállhatta meg a demilitarizált övezetet, 1918. decemberében annak részeként pedig a Nyikó-menti Székelykeresztúrt.

Ajánlott Cikkek