Ilyen is lehetett volna: Szent István emlékhelye a Mátyás templom mellett
A Mátyás templom (a budavári Nagyboldogasszony-templom) mai megjelenését 1874–1896 között nyerte el, a Schulek Frigyes vezette nagyarányú újjáépítés során. Amikor végre kiszabadították a jobb- és baloldalt barokk stílusban épült jezsuita rendházak fogságából – pontosabban már előtte, hiszen 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel először! -, felmerült egy Szent István emlékhely kialakítása a templom mellett.
Borítóképen: Nagyboldogasszony budavári templomának főlépcsője és a Szent István király emléke – Schulek Frigyes
1863-tól azonban még elég sok idő eltelt, mire végül felállították a ma is látható szobrot. És ez nem csak emberi hibából eredő késlekedés volt, hanem látni kell azt is, hogy a Halászbástya 1895 és 1902 között épült meg, és figyelembe kell venni, hogy a Mátyás templom körüli terület rendezése is csak 1896-ra állt elő.
Végül a Millennium évében, 1896-ban született meg a rendelet (1896. évi VIII. törvénycikk a honalapitás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről) az emlékhely megépítéséről.
Strobl Alajos 1898-ban látott hozzá a szobor elkészítéséhez, és 1901-ben készült el, de a kiváló szobrász több kompromisszumra kényszerült. Ő ugyanis alacsony talapzatra képzelte el a szobrot, azonban Schulek Frigyes azonban nagyobb szabású, domborművekkel díszített talapzatot akart, ami jobban illeszkedik a templom és a halászbástya világába, de az eredetileg az Országos Képzőművészeti Tanács javaslatára az uralkodó kezében lévő lándzsát végül kettős keresztre kellett cserélnie.
Annak pedig igen komoly oka volt, hogy Schulek Frigyes ilyen komoly beleszólást kapott abba, hogy milyen talapzaton álljon a szobor. Egyrészt a nagy magyar építész vezetésével történt meg a Mátyás templom újjáépítése, rekonstrukciója, másrészt viszont ő volt a Halászbástya tervezője és a munkálatok vezetője is!
Elképzelhető, hogy ha volt egy terv a Szent István emlékhely kialakítására a templom mellett, akkor azt nem tervezte meg Schulek Frigyes? Nos, megtervezte…
De akkor miért nem ez a terv valósult meg? A részleteket nem tudjuk, de az tény, hogy a rendelet „csak” 1896-ban született meg, Schulek Frigyes terveit pedig már 1894-re elkészítette. Márpedig a rendelet – ellentétben Schulek elképzelésével – lovasszobor állítására irányult. Márpedig a Schulek-féle terv a trónon ülő király fölé emelt épület épét rajzolja ki…
A szoborállítás előkészítésére egyébként már 1893-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából a Képzőművészeti Tanács egy albizottságot küldött ki, és ez a bizottság javasolta, hogy a leendő szobrot a Mátyás-templom mellett helyezzék el, és azt is, hogy a királyt nem trónon ülve, hanem lóháton ábrázolják. És ezen a ponton történt valami, amit nem mi fogunk megfejteni, és ma már nincs is jelentősége…:
Stróbl Alajossal a szerződést hónapokkal a szobor állítását elrendelő törvény kihirdetése előtt, 1895. május 10-én kötötték meg!
A szerződésben az szerepelt, hogy a minta elkésztéséért 101 ezer forintot fizet az állam, míg a talapzat elkészítése és a szobor kiöntése további 99 ezer forintba fog kerülni. A további 100 ezer forintos költséget a szobor környezetének rendezése tette ki.
Mi, akik se nem szakértők, se nem jószemű amatőrök nem vagyunk, és az is lehet, hogy a megszokott látvány mondatja velünk, de véleményünk szerint Schulek Frigyes terve mintha „túlméretes” lenne a mai szoborral összevetve. Kéretik ezen véleményt tényleg egy kívülálló véleményeként kezelni, és semmiképpen nem Schulek Frigyes kritikájának, arra ugyanis mi biztosan nem vagyunk semmilyen szinten sem jogosultak!
Szent István szobrát végül 1905-ben állították fel, és 1906. május 21-én leplezték le I. Ferenc József jelenlétében.
