Épített örökség Magyarság Minden más Sport Történelem Történelem Videók Világ

Ilyen is volt: Az első Formula–1 Magyar Nagydíj

Az első? Ahogy vesszük… Ugyanis 1935 októberében megkapta a Magyar Nagydíj rendezési jogát a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) az Automobil Clubok Nemzetközi Szövetségének (AIACR) párizsi ülésén. Eredetileg május elején szerepelt a versenynaptárban ez a futam, de végül a rendezők kérésére júniusban került sor rá. 1936 februárjában KMAC a helyszínt a Népligetben jelölte ki. A versenyt végül június 25-én tartották.

Borítóképen: A futam indul – és azóta is tart a Magyar Nagydíj!

Most nem erről a versenyről lesz szó, de valójában 1986-ban a második Magyar Nagydíjat rendezték! Annak azonban komoly oka van, hogy ezt tartják számon elsőként. Ugyanis az FIA (Fédération Internationale de l’Automobile – Nemzetközi Automobil Szövetség) csak 1946-ban alakult meg.

Márpedig az szövetség új keretbe foglalta az autóversenyzést, és az új szabálynak, vagyis formulának az 1-es számot adták, a mai sorozatot tehát sokan innen eredeztetik.

Eleinte csupán egymástól független Grand Prix-k kerültek megrendezésre, majd 1950-ben elindult a világ legnagyobb, legismertebb szériája, a Formula-1. Az első versenynek a II. világháborús reptér, Silverstone adott otthont.

Mi maradjunk annyiban, hogy a ’86-os első valójában a második volt, mert bizony a mi szempontunkból édesmindegy, hogy ki a verseny szervezője, és ki a jogtulajdonos. Ezen rágódjon más!

Egy másik tervezett Magyar Nagydíj: Motoros gyorsasági VB – Ausztriában…

Úgy mondják, a nemzetközi motorsportszövetség előtt van már a kérelem, miszerint 1984- ben valamelyik ausztriai versenypályán a magyar szövetség Magyar Nagydíjat szeretne rendezni. Lehet, hogy ez rémhír, mendemonda . . . Nos, ha erre sor kerül, ha megszületik az engedély, akkor is érvényes a visszavonulási szándék?

Drapál János a hosszú beszélgetés során először mosolyodik el igazán: — No nem, ha erre sor kerül, akkor azért én a Magyar Nagydíjon ott leszek!

A legendás motoros tehát már két éve biztosan tervezte a visszavonulást, mielőtt eljött volna a végzetes pillanat… Örök emlékét nem feledjük!

Sajnos Drapál János már nem érhette meg az első Forma-1-es Magyar Nagydíjat, pedig minden bizonnyal ott lett volna, hiszen nem csak a motorozásért rajongott, hanem a mindenféle technikai sportért!

Nézzük tehát a történetet, mert rendkívül izgalmas út volt, mire végül Magyarország elnyerhette a rendezés jogát, és idén kerül megrendezésre ez a világszinten is követett esemény a Hungaroringen.

Bernie Ecclestone fejéből pattant ki az ötlet arra vonatkozóan, hogy Formula–1-es nagydíjat rendezzen valamelyik szocialista országban.

Bernard Charles „Bernie” Ecclestone, aki Forma-1 mindenható ura volt

1949-ban az autóversenyzésbe is belekóstolt, de aztán másfelé vette az irányt, hogy aztán 1957-ben menedzserként térjen vissza az F-1 világába. 1972-ben megvásárolta Ron Tauranactól a Brabham csapatot, amely a kezei között a Formula–1 egyik élcsapatává vált. Miután látta, hogy milyen szervezetlen a száguldó cirkusz, 1974-ben más istálló-tulajdonosokkal, Colin Chapmannel, Teddy Mayerrel, Max Mosley-val, Ken Tyrrell-lel és Frank Williamsszel megalapította a Forma 1-es konstruktőrök szövetségét, a FOCA-t. Az újonnan alakult szervezet 1975-ben harcba szállt az FIA-val, jobb rendezést és nagyobb részesedést követelve a bevételből.

Később a tévés közvetítési jogok megszerzésére is kísérletet tett a FOCA, amelynek vezetője 1978-tól Bernie Ecclestone, a szervezet jogi tanácsadója pedig Max Mosley lett. A Formula–1 kereskedelmi jogait érintő vita évekig elhúzódott. A FOCA szinte háborút viselt a FIA testvérszervezete, a FISA és vezetője, Jean Marie Balestre ellen. Többször majdnem két részre szakadt a Formula–1. Végül 1981-ben a Concorde-egyezmény zárta le a háborút, amelyben a FOCA kapta meg a tévés közvetítések jogát.

1999-től Eccleston fokozatosan kiszállt a cégből, és ma már talán csak a tiszteletbeli elnöki pozíciót tartotta meg a most 92 éves brit úr.

Bernie ötlete ’80-ban fogant meg, de arra még éveket kellett várni, hogy valóra is válhasson, ugyanis többhónapos tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval egy moszkvai verseny megrendezéséről, de 1983-ban felhagyott ebbéli céljával.

Ezután szóba került Kína, Jugoszlávia (pontosabban Fiume) és Csehország (Brno) neve is, mint esetleges helyszín. Rohonyi Tamás Brazíliában élő magyar üzletember tanácsára 1983 nyarán Ecclestone Budapestre látogatott, ahol támogatóra talált Balogh Tibor, a Magyar Autóklub elnökének személyében.

Még ebben az évben megkezdődtek a tárgyalások, elsősorban a helyszínnel kapcsolatban, amelynek megválasztása körül viták folytak.

A Városligetet elsősorban esztétikai, a Népligetet pedig környezetvédelmi okok miatt nem engedélyezte a Fővárosi Tanács. Ekkor Kiss Dezső közlekedési miniszterhelyettes pontos felméréseket készített, és a feltételrendszer kidolgozása előkészítette az állami döntés meghozatalát.

Így esett a választás a Gödöllői-dombságban, az M3-as autópálya mentén fekvő Mogyoród melletti homokos területre.

1985. szeptember 10-én Balogh Tibor, az időközben megalakult Gazdasági Társulás elnöke, Londonban aláírta Bernie Ecclestone-nal a nagydíj ötéves megrendezéséről szóló dokumentumot.

A pálya tervezését a Gazdasági Társulás megbízásából az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc végezték. A Hungaroring számítógéppel való tervezése világviszonylatban is újszerűnek számított. A Kerepestarcsa és Mogyoród közötti 73 hektáros területen 1985. október 15-én kezdődtek meg a Hungaroring földmunkái, amelyek nagy része az év végére befejeződött. Az időjárási körülmények miatt az építkezés csak márciusban folytatódhatott, amikor megkezdték a pálya aszfaltozását.

Nagy gyorsasággal fejezték be a boxutcát, a négyemeletes toronyépületet, a lelátókat, illetve a rádiós fülkéket. Az építkezés nyolc hónap alatt, a határidőre, május végére elkészült.

A Hungaroring nyomvonala kétszer módosult nagymértékben. 1989-ben egy kisebb módosítást hajtottak végre, amikor a hármas chicanet elvették. 2003-ban a célegyenest meghosszabbították 200 méterrel, valamint szűkítették az 1-es kanyart az előzések megkönnyítése érdekében. 13-as kanyart későbbre helyezték, hosszabb egyenes került elé. Az átépítések miatt a pálya hosszúsága először 4.014 m-ről 3.975 m-re csökkent, de 2003-ban elérte a mostani, 4381 méteres hosszúságát.

Szűk pályaszakaszai és éles kanyarjai miatt nehéz az előzés, ezért a Hungaroringet a monacói városi pályához szokták hasonlítani.

A 2013-as verseny után komoly átalakítás kezdődhet a Ringen melynek során részben új nyomvonalat kap a pálya új előzési ponttal dinamikusabb pályát építenek.

Az 1986-os befutó és a díjátadó

A végére egy személyes történet. Abban az évben egy tanulmányi versenyen nyertem egy belépőt a Magyar Nagydíjra. Rögtön ez elsőn ott lehettem! Volna… Ha nem éppen a verseny időpontjában van egy felkészülési torna – márpedig akkor fontosabb volt a foci, mint a Forma-1. A helyzet azóta sem változott, de a mai eszemmel lehet, hogy másképp döntenék.

Ajánlott Cikkek