Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Ilyen ma már nincs: Heckenast Gusztáv új kiadói épülete

Igen, arról a Heckenastról van szó, aki 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal, és akiknek a nyomdájában aztán 1848 március 15.-én kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Az elhíresült eset előtt Heckenast már 1838-ban megnyitotta 8.00 kötetes kölcsönkönyvtárát, Landererrel pedig 1840-től a Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot.

Borítóképen: Heckenast Husztáv új kiadói épülete 1863-ban

1841-ben indították el a Pesti Hírlapot, amibe 1944-ig Kossuth Lajos is írt. Azon a bizonyos március 15.-én Heckenast nem ment be a nyomdába, mert már előző este megtudta, hogy mire készülnek a márciusi ifjak. Valószínűleg az üzletet féltő óvatosság volt a lépés mögött, hiszen a nyomdában március 15.-én megjelenő Landerernek egy ideig bujdosnia kellett, és ezután sem vehetett részt a cég irányításában.

Ezekben az időkben tehát már Heckenast vezette a nyomdát, amikor pedig Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át.

A Vasárnapi Újság szerkesztői irodája

Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vajda János, Jókai Mór, Jósika Miklós írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot (Magyar Remekírók). Alapítója volt a Vasárnapi Ujságnak.

Utóbbi 1854-ben indult el, és komoly népszerűségnek örvendett, így 1863-ban egy új kiadói épületet építhettek.

Nyomdai gépterem az új épületben

Az épület az Egyetem utca 4. szám alatt került megépítésre. Az épület nem csak nyomda volt, hanem itt kapott helyet a lap szerkesztői irodája is. Az épület címe ma a Károlyi utca 14. lenne… De sajnos az épület nem maradt meg, azonban van olyan képünk, amiről azonosítható a hely, mert a korábbi Czukor utca (ma Ferenczy István utca) másik sarkán lévő épület jellegzetes kialakítása megörökítésre került a nyomda és kiadói épület mellett.

A szedők terme

A borítóképen az eredeti épület, alább pedig a ma látható épület, a jobb oldalon pedig az a másik saroképület, ami alapján azonosítható az egykori épület helye:

Heckenast aztán 1873-ban eladta vállalatát, amelynek utódja Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. lett. Ezután Pozsonyban telepedett le, ahol haláláig, 1878-ig élt.

Ajánlott Cikkek