Indul: a magyar automobilizmus!
Karl Benz 1886. július 3-án mutatta be nyilvánosan a Patent-Motorwagen, szabadalmaztatott „gázmotor hajtású járművét”. Nem telt el tíz év és 1895-ben megjelent Magyarországon az első „motoros kocsi”, a Hatsek Béla optikus mester által vásárolt Benz Velo. Ezzel a mindössze 1,5 lóerős géppel indult a magyar autózás.
Borítóképen: Hatschek Béla optikus a Benz Velo “nyergében”
Tudunk a gép első útjáról is. Straube úr, a gyár mérnöke segített az első métereknél; egy festékkereskedésben benzint és olajat vásárolt a két úr, majd mindketten felpattantak a gépre, és elhajtottak. Délután állítólag Hatschek már egyedül hajtotta a gépet, és…
Amikor megérkezett az Oktogon téri kávéház elé csődület támadt, a csendőröknek is be kellett avatkozni, az ezután kiérkező tűzoltókat pedig alig tudták lebeszélni arról, hogy „eloltsák” a szerkezetet!
A híres Király utcai Mandl mulatóban dal is született az első autósról:
Jön a Hatschek és úgy zörög,
az utca-nép pedig röhög.
Elöl zörög, pöfög hátul,
hogy az ember majd elájul.
Fontos tudni, hogy akkoriban igen nagy ritkaságnak számított – és nem csak Magyarországon! – az automobil, hiszen Benz például 1886 és 1893 között csak összesen 69 autót gyártott le! Nem volt még valódi tömeggyártás, azt majd Ford vezeti be, aki 1920-ban már napi (!) 1000 darabot gyártott a méltán híres, a magyar Galamb József által tervezett T-modellből!
De vissza Magyarországra! Egy 1900-ból származó hír szerint akkoriban még mindig csak alig 10 automobil közlekedett Magyarország útjain, de máris megalakul a Magyar Automobil Club!
1900. november 30-án, Budapesten 45 tag képviseletében a Royal szállodában alakult meg a mai Klub elődje, a Magyar Automobil Klub, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai pedig többek között Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek. Jelentősebb elnökei között például 1906-tól gróf Andrássy Sándor (1863-1946), országgyűlési képviselő, nagybirtokos volt. A Club 1911-ben – külön uralkodói engedéllyel! – felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet.
Innen nem volt megállás, az autózás egyre terjedt, de természetesen az autók száma nem érte el az akkori nyugati darabszámokat. Ennek több oka volt; nem volt hazai termelés, a kínálat pedig még mindig alacsony volt, az autók ára pedig igen borsos!
Reiman Gyula főtitkár szinte azonnal neki is látott egy nemzetközi autós túra szervezésének, ám terve ekkor még meghiúsult. Az autósélet térnyerése azonban ment a maga útján, és 1901 júniusában már a budapesti Tattersall, azaz a lóversenypálya egy szervezett kiállítás keretében adott otthont az első autóknak Magyarországon.
A rendezvény egyben remek lehetőség volt egy autóverseny lebonyolítására is, így hazánkban ekkor mérkőztek meg először hivatalosan a négykerekű gépjárművek. Ezzel az eseménnyel újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar autózás története, megszületett a hazai autósport.
Évről évre egyre több autós vágott neki a Magyar Automobil Club által ekkor már sikeresen szervezett túráknak és versenyeknek is:
Már 1899-ben megindul az autóbusz-közlekedés (pontosabban; omnibusz) Budapesten, amihez szintén a Benz biztosította a gépet, és – bár Hatschek már 1892-ben javasolta – Székesfehérváron is két hónapig közlekedett egy ilyen gép.
1905-ben elkészül az első magyar gyártású autó is, amelyet Csonka János készített a Posta megrendelésére:
Az autógyártás megjelenése, az ipar az autóipar korai fejlődésével alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
