Erdély Hírek Videók

„Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.” – Tőkés László 70 éves

A temesvári református templom falán lévő két táblán két nyelven írva egyazon dátum szerepel: „1989. XII. 15” és „15. XI.I 1989.”, s négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentőségét. A magyar nyelvű szöveg a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.”

Borítóképen: A felvétel 1993. október 17-én készült az Erdély jelene és jövője konferencia második napján. Tőkés László református püspük (Nagyvárad) Hittel, bizalommal jövőnkért címmel tartott előadást (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Elekes Andor, licenc: CC BY-SA 4.0)

1989. december 15-én a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkés Lászlót – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálják, de egyházának tagjai körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, elodázva a hatóságok fellépését.

Másnap erősödött a szolidaritás, mire a karhatalom erélyesen lépett fel. A hívek ellenállása fokozódott, az emberek kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a lelkész kilakoltatása elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a nép oldalára.

Ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, egyben az 1989-es romániai forradalom is, amely egy héten belül győzedelmeskedett, és a Ceaușescu házaspár rögtönítélő bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget. Arra az „aprócska” tényre, hogy a magyarok indították el Kelet-Európa legvéresebb kezű diktátorát a vég felé, már csak azok a románok emlékeznek, akik még ma is szívesen lennének a „szeku” tagjai… De mi most nem velük foglalkozunk, hanem az emberrel, akinek a személye – akarva, akaratlanul – egy diktatúra végét jelentette!

Tőkés József református esperes unokája, apja Tőkés István református lelkész, anyja Vass Erzsébet. 1971-ben érettségizett a kolozsvári 11-es sz. középiskolában. Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1971–1975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész.

Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a lelkipásztorok köréből. 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli volt. Figyelem, akkoriban a munkanélküliségért nem segély, hanem börtön járt, így nem volt veszélytelen „foglalkozás”! (fiatalabbak kedvéért: munkanélküli nem volt, „csak” közveszélyes munkakerülő, azaz KMK-s)

Végük kitartása meghozta gyümölcsét, és 1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–89-ben az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Az eseményről tudósított a Magyar Televízió Panoráma című műsora, ezáltal a temesvári magyarság, amely tudta fogni az MTV-t, értesült a döntésről.

Ez később kulcsfontosságúnak bizonyult, mivel az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantotta ki az 1989-es romániai forradalmat. A forradalom kirobbanásáról már írtunk, így mi most csakis arra szorítkozunk, hogy Tőkés László milyen tisztségeket töltött be az azóta eltelt évek során, mert személyiségét leírni nem tudjuk, ahhoz érdemes megnézni a vele/róla készült felvételeket.

Temesvár 30 – Tőkés László ünnepi beszéde – HÍR TV

1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.

Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki református egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990-től 2004-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt; 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották.

1999-ben kezdeményező alapítója a Partiumi Keresztény Egyetemnek, amelynek elnöki tisztét töltötte be, 2000-től az egyetemet fenntartó Por Universitate Partium Alapítvány (PUPA) elnöke mindmáig. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2004-től a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke.

Díjait, elismeréseit csak felsorolni tudjuk, méltatásként részünkről talán elég ennyi is (tegyük hozzá, egyetlen díja került visszavonásra – Románia részéről… ez is beszédes!):

  • Berzsenyi-díj (Magyarország, 1989)
  • Bethlen Gábor-díj (Magyarország, 1989)
  • Nobel-békedíj – jelölés (1990)
  • Roosevelt-díj (Hollandia, 1990)
  • A Regent University díszdoktora (Virginia Beach, Amerikai Egyesült Államok, 1991)
  • A debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1990)
  • A Hope College díszdoktora (Holland, Michigan, USA, 1991)
  • Geuzenpenning-díj (Hollandia, 1991)
  • Az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja (1992)
  • A Johannita Lovagrend tagja (1993)
  • Pro Fide-díj (Finnország, 1993)
  • Bocskay-díj (Magyarország, 1995)
  • Magyar Örökség díj (Magyarország, 1996)
  • A katalóniai CIEMEN-központ kisebbségi díja (Barcelona, Spanyolország, 1996)
  • Leopold Kunschak-nagydíj Ausztria, 1998)
  • Hűség-díj (Magyarország, 1999)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (Magyarország, 1999)
  • Sárospatak, Székelyudvarhely, Budapest V. kerülete, Budapest XI. kerülete, Szék díszpolgára
  • Szent István-díj (Magyarország, 2003)
  • Truman–Reagan-szabadságérem (Washington, Amerikai Egyesült Államok, 2009)
  • Petőfi-díj (Magyarország, 2009)
  • Bocskai István-díj (Debrecen, Magyarország, 2009)
  • Robert Schuman-díj – Európai Néppárt (Strasbourg, 2009)
  • Románia Csillaga érdemrend, lovagi fokozat (Románia, 2009, visszavonva!!!: 2016)
  • Magyar Becsület Rend (2016)

Zajzoni Rab István-díj (Brassó, 2021)

Ajánlott Cikkek