Hírek

Iráni kitörés az arab fogságból

Irán vallási és etnikai szempontból meglehetősen kilóg az őt körbevevő államok közül, ráadásul az Arab-öböl túlpartján Szaúd-Arábia az Egyesült Államok régi szövetségese. Ebből fakadóan rendszeresek a nézeteltérések, Irán pedig zsarolható, mivel az Arab -öböl mélyén fekvő Kharg kikötőjén keresztül hagyja el az országot a kitermelt olaj 90%-a. Irán ezért egy 1000 kilométeres olajvezetékkel, és egy tengeri terminállal tör ki az arab-amerikai csapdából!

Borítókép: A Jask olajterminál (forrás: oilprice.com)

Az arab államok – és a nagyvilág – állandó félelme, hogy a Hormuzi-szorost lezárja Irán a folyamatos viták okán. Márpedig a szoroson halad keresztül a világ kőolaj-kitermelésének 30%-a! Bár ma már az arab államok részaránya kissé csökkent a globális kitermelésben, de egy ilyen lezárás könnyen okozhatna olyan sokkot, mint amit az 1973-as olajválság során tapasztaltunk. Akkor a jom kippuri háború okán az arab országok leállították exportjukat azokba az országokba, melyek Izraelt támogatták, így a világpiaci árak a nagyszeresükre (!) emelkedtek napok alatt!

Síiták és szunniták számarányai országok szerint. A síiták csak Irakban és Iránban vannak többségben, de míg Irán javarészt perzsák lakta ország, addig Irakban az arabok vannak többségben (forrás: wikipedia)

Nem véletlen tehát, hogy Irán ki akar maradni ebből a számára mindig is veszteséget okozó zűrből, és ezért nem sajnálta azt a mintegy 2 milliárd dollárt, amit a vezeték, illetve a terminál építésére költött el. Nem mellesleg; a Hormuzi-szorost most ugyanúgy lezárhatja Teherán, és még csak a saját hajóik átengedésével sem kell foglalkozniuk… Irán ellen szankciók vannak életben, de – mint a jelentős anyagi áldozattal járó fejlesztés is mutatja -, ez nagy akadályt nem jelent!

A Goreh-Jask csővezeték (forrás: wikipedia)

Venezuela és Szíria is megmaradt a korábbi vásárlók közül, de mindennél fontosabb, hogy Kína is megjelenik vevőként. A két ország pedig gazdaságfejlesztési megállapodást is kötött nemrég, Irán csatlakozott az Egy út, egy övezet programhoz, az iráni szállítmányozók pedig más országokban jegyeztetik be hajóikat, ettől remélve, hogy megússzák a lefoglalást, amikor a szankciók ellenére szállítanak vevőiknek. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok vissza akarja könyörögni Iránt az atomalkuba, mindenki érzi, hogy az elszigeteltség, ami eddig Teheránt korlátozza, lassan oldódik.

Milyen következményei lesznek az új, Jask-nál kialakított terminálnak? Az iráni cél, a napi 1 millió hordós exporthoz komolyan hozzájárul a most (még) napi 350.000 hordó kapacitású terminál, hiszen Kharg terhelésének csökkentése azt jelenti, hogy – az export-tervhez mérten – immár 35%-ban szinte teljesen szabadon szállíthat Irán azoknak az országoknak, akik még vásárolnak tőle. Márpedig van az az ár, amiért például Kína hajlandó a szankciókkal sújtott Iránnal üzletelni.

Ajánlott Cikkek