Irány a Tátra! Vasúton! Aztán villamos vasúton tovább!

A Kassa-Oderbergi vasútvonal 1871-es megnyitásával a Magas-Tátra vasúttal is elérhetővé vált, ennek következtében pedig a turizmus rohamos fejlődésnek indult. Igen ám, de az igazán komoly hegyek közötti közlekedés nem volt jól megoldott, ezért az akkori döntéshozók a fejlesztés mellett döntöttek.
Borítóképen: Ótádrafüreden a Tátrai Villamos Vasút 1910 körül
Persze a vonal létesítése nem a kirándulók számára volt fontos, hanem egyrészt Kelet-Magyarországot kötötte össze Sziléziával, másrészt pedig – hasonlóan a Máramarossziget-Kőrösmező hatérszéli vasúthoz! – katonai stratégiai szempontból is indokolt volt megépítése.
Azzal együtt, hogy az a vonal sem éppen sík területen halad, így aztán az építés költségei is ennek megfelelően alakultak…:

De pontosítsuk, hogy hol vagyunk! Az alábbi térkép segít ebben, és ebből már az is kiderül, hogy ma már a teljes vonal az országhatárokon kívül van, pedig azt nem helyezték át… A lényeg azonban, hogy nagyrészt magashegyi viszonyok közt vezet a pálya.

A fenti képen a Kassa-Oderbergi Vasút egy szakaszát kinagyítottuk, hiszen itt találhatók azok a vonalat, amelyek a Tátrai Villamos Vasút vonalai, és amelyek a kezdetektől fogva, mindig is villamosüzemben működtek!
Alapvetően két vonalat különböztethetünk meg: a Poprád-Felka-Ótátrafüred-Csorbató vonalból ágazik ki az Ótátrafüred -Tátralomnic vonal.

Előbbi vonal hossza 29 kilométer, utóbbi pedig mindössze 6 kilométer vasúti pályát jelent. Lehet, hogy ezek nem nagy számok, de az adott természeti viszonyok között jelentős könnyebbséget jelentett az idelátogató turistáknak, ellenben komoly nehézséget jelentett az építőknek!
Most már tehát tudjuk, hogy hol vagyunk, de azt még nem, hogy időben mikorra tehetők az építkezések. Az 1896-ban megnyitott Csorbatói Fogaskerekű Vasút után 1908-ban elkezdődött egy Popráddal való közvetlen összeköttetés kiépítése is.

A Tátrafüredi Helyiérdekű Villamos Vasutak (T.H.É.V.V.) vonalai 1912-ben készültek el. A villamosvasút meghosszabbítására további tervek születtek, a hálózat keleti irányban Barlangligetig szerették volna tovább építeni, de erre végül az első világháború kitörése miatt nem került sor. Első pillanattól fogva villamos motorvonatok közlekedtek rajta.
A vonal 1922-ig magyar tulajdonban volt. A vonalat 1965–1969 között felújították, mivel 1970-ben Csorbatón tartották a sí-világbajnokságot.

Pontosabban: a fogaskerekű vasút története egy kicsit kacifántosabb! Egyrészt itt gőzmozdonyok biztosították a hajtást, másrészt pedig 1922 után mintha nem sokat foglalkoztak volna a pályával és a gépekkel, hiszen 1934-ben a járműveket selejtezték, és a pályát elbontották. Hogyan lehet, hogy ma is van fogaskerekű mégis? Nos, azt is az 1970-es sí-világbajnokság idején megejtett felújítás során építették vissza.
Nem csoda, hogy az 1900-as évek elejére igencsak felfejlődött a térség:

Tulajdonképpen ennyi a történet, amihez még talán az is hozzátartozik, hogy 2004-ben a Tátrában pusztító orkán a villamosvonalra is óriási csapást mért. Akkor mindenki szörnyülködött, pedig ilyen esetek sajnos korábban is voltak…
Az alábbi képek 1916-ban készültek, az akkor is pusztító erővel támadó orkán után:


Nos, tényleg ennyi a történet, és ha valaki arra jár, gondoljon arra, hogy milyen lehetett ott valamikor a 20. század elején.
Ezt talán leginkább az alábbi, 1918-ban készült film adja vissza: