Hírek

Isztambul-csatorna: A nagy tengeri sakkjátszma

Törökország európai részén megkezdődtek a Márvány-tengert és a Fekete-tengert összekötő csatorna építési munkálatai. A beruházás nem éppen olcsó mulatság, 15 milliárd dollárra tervezik a költségvetést. A Boszporuszon manapság évente 43.000 hajó halad át, számuk pedig látványosan növekszik, de mégsem biztos, hogy ez motiválja a giga-beruházást. Ankara elképzelései szerint ugyanis az új útvonalra nem lesz érvényes a montreux-i egyezmény! Ez pedig súlyos stratégiai hátrány lenne Oroszország számára…

Borítóképen: Istambuli hangulatkép a Boszporiusszal (forrás: trtworld.com)

Persze a kommunikáció a kereskedelmi célú hajózást helyezi előtérbe, de tudni kell, hogy a mondtreaux-i egyezmény, melyet még 1936-ban kötöttek, és azóta is sok vita tárgya. Minden esetre a mai napig érvényben van, így Törökország nem korlátozhatja a kereskedelmi hajóforgalmat, ugyanakkor a nem Fekete-tengeri országok számára korlátozásokat jelent a katonai felhasználású hajók tekintetében.

A tervezett nyomvonal a Buszporulszal párhuzamosan, ez Európai oldalon (google maps felhasználásával)

Ez pedig azt jelenti, hogy a nem Fekete-tengeri országok tengeri hadi egységei maximum 30.000 tonna teljes űrtartalomig haladhatnak át. Ezzel együtt az egyezmény lehetővé teszi Törökország számára, hogy megtiltja, vagy engedélyezi a hajózást saját belátása szerint, amennyiben a kormány úgy ítéli meg, hogy ezzel az országát háború fenyegeti.

Sajnos – mint látható – nem sikerült teljesen politika-mentesre faragni a megállapodást, de miután a Boszporuszra vonatkozik (a Dardanellák esetében kicsit más szabályok érvényesek) egy-egy esetleges tiltásnál mindig vita alakul ki. Ilyen volt 2000-ben a mára Liaoning névre keresztelt kínai repülőgép-anyahajó – akkor még üres hajótestként vegetáló, korábban Riga/Varjag néven készült – hajó(test) áthaladása idején is. Erről keretes cikkünkben írunk (balra).

Talán mondani sem kell, Oroszország tiltakozik az ellen, hogy a csatornán történő áthaladást más jog szabályozza, hiszen – mint Fekete-tenger parti állam – eddig a mondtreaux-i egyezmény előnyt jelentett az orosz hadiflotta számára. Törökország igyekezete viszont érthető, hiszen ha sikerül az egyezmény alól kivonna (vagy bele sem venni) a csatornát, akkor kizárólag saját hatáskörében dönthet az áthaladásról – legyen szó katonai, vagy akár kereskedelmi hajókról szó…

A térségben látványos stratégiai lépéseket tesznek az érdekeltek, hiszen Oroszország éppen a Krím csatolásával a Fekete- és Azovi-tengerek esetében került kiváló pozícióba – többek között – Ukrajnával szemben, de most a tengerszorosok vitája úgy tűnik ismét kiújul.

Persze a csatorna nem holnaptól üzemel (6 évre teszik az építést), ugyanakkor ezt az időtávot beláthatónak tekintik minden oldalról, ezért már most megindult a külpolitikai játszma a csatorna ügyében. Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Ajánlott Cikkek