Vélemény Vélemény-cikkeink

„Itt az ideje, hogy visszavegyük az irányítást”

Mint tudjuk, az Európai Unió az a gittegylet, ahol a rágás mindennél fontosabb, de az érdemi cselekvés nem feltétlen követelmény, most éppen a levendulába álltak bele, mert valakinél ezt dobta a gép, és sürgősséggel összehozott valami pótcselekvési-tervet, na meg élt egy egyhalál javaslattal. Mint a világ legfontosabb kérdése, nyilván ez most Európa legnagyobb problémája!

Borítóképen: Levendulás (forrás: utakerthez.hu)

És persze nem kell mondani, hogy ez a történet is olyan lesz, mint amikor a paradicsomról, meg az uborkáról akarták megmondani, hogy az pontosan milyen alakú és formájú (mert nyilván elesnének, ha lelépnének a betonról, és nem láttak még élő növényeket!)! Akkor az történt, hogy felvilágosították őket; ezeknek a zöldségeknek (a paradicsom gyümölcs, de ez mellékes) rengeteg fajtája létezik, és mindegyik más és más! Sőt, még azt is elmesélték olyanok, akik TÉNYLEG szakemberek, hogy a forma nem is különösebben érdekes, inkább foglalkozzanak a beltartalommal!

Nos, itt elhamvadt az addigi lelkesedés, mert a beltartalom kérdése már nem uniós ügy, az tagországi hatáskör! Még szerencse, mert különben ehetnénk az egyébként ehetetlen izlandi zöldségeket, meg ihatnánk boraikat… Attyavilág, mi ez, ha őrültség! De most az „unnyó” megint alkotott; egy EU-s rendelettervezet veszélyes növénynek minősítené a levendulát, és az új szabályozás szerint a feldolgozott levendula (pl. levendulaolaj) csomagolásán kötelezően figyelmeztetést kellene elhelyezni a növényi termék „veszélyességére” vonatkozóan.

Nem zavarja a illetékeseket (akik illetékesek, de semmiképpen nem szakértők!), hogy az emberiség ezer évek óta használja a levendulát, és maximum allergiás tüneteket okozott. Bár ez is kétséges, mert egyes vélemények szerint az allergia nem már, mint az a betegség, aminek az orvosok nem tudják az okát, így nem tudják gyógyítani, de fel tudnak rá írni olyan „gyógyszert”, amitüneti kezelést jelent, viszont egy életen át lehet szedni (és így eladni a páciensnek…).

De a lényeg csak most következik, érdemes ugyanis meghallgatni a franciaországi levendulalepárlók – és mások – nevében aggodalmait kifejező Charles-Henri Gallois mondatait:

„Legyen szó a levendula-illóolajokról vagy a sajtjainkról, az EU mindent ellenőrizni akar. Itt az ideje, hogy visszavegyük az irányítást, és magunk döntsünk a jövőnkről, a normáinkról, a törvényeinkről és a társadalmi modellünkről.”

Hát nem érdekes, hogy a franciának éppen azok a gondolatok jutnak eszébe a sajttal meg a levendulával kapcsolatban, mint nekünk, amikor arról van szó, hogy meddig ér Európa, ás hol kezdődik a tagállam?  Mert bizony ez a levendula-pótcselekvés nem más, mint a mindenben is illetékesség, az aktivitás bizonyításának kísérlete, megspékelve azzal, hogy ahol lehet, jogot vegyen az az Unió a tagállamoktól.

Mit lehet erre mondani? A levendula-ügy nyilván egy béna dolog, kiderül, hogy nem úgy gondolták, aztán az is, hogy nem gondolták, majd pedig az is, hogy semmit nem gondoltak, de azért a levendulára kapható EU-támogatások valamiért csökkenni fognak.

Unió, arrogáns, képmutatás a te neved! Legalábbis az a pár vezetőtestületed, ami az alértékeket rég felrúgta, hatásköreit rég túllépte, és amelyik semmivel sem jobb, mint egy cáratyuska a 18. században…

UI.:

Nem kedveljük a levendulát, de most már lesz a háztartásban – természetesen magyar termékként!

Ajánlott Cikkek