IV. Béla építtette: a gerényi rotunda
A rotunda téglából épült, bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). Külső átmérője 9,5 m. Falazatának vastagsága eléri a két métert. Belső terét hat sugárirányban elhelyezett, félköríves fülke képezte (ebből öt maradt fenn). Fölötte hatszögletű tamburt alakítottak ki, mely kupolás tetőszerkezettel folytatódik. A települést 1332-ben Gheren néven említik először. Itt építette fel IV. Béla az elpusztult Ősungvár helyett az új várat.
Boríróképen: A rotunda és a hozzáépített a Szt. Miklós gótikus stílusban épült görög katolikus templom
A várból mára csak a 12. századi, a 15. században gótikus stílusban bővített vártemplom maradt meg, falain 14.-15. századi freskókkal.
Három olyan rotunda van a középkori Magyarországon, amelynek belső tere hat szegmensre van osztva és ebben rokonságot mutat a kaukázusi örmény templomokkal. Kiszombor, Karcsa és Gerény rotundája ilyen. Később mindhárom templomot nyugati irányban bővítették. Ezek a körtemplomok valószínűleg igen koraiak.
Építési idejüket a 12. századra teszik, de számos körtemplom található ősi püspöki székesegyházakba beépítve is, vagy azok előzményeként.
Rotunda
A körtemplom vagy kerektemplom a centrális alaprajzú templomépületek hagyományos típusa, amelyek alaprajza többé-kevésbé kör alakú. Az épület gyakran kupolával fedett. A körtemplomokat általában a római Pantheonra vezetik vissza, de Rómában emellett van egy másik nevezetes körtemplom is, a Santo Stefano Rotondo. A centrális terek használata a római mellett a görög építészetben is megtalálható.
Egy másik forrás – különösen a magyar körtemplomok viszonylatában – a jurta kör alakjából eredezteti őket.
A rotundák széles körben elterjedtek Közép-Európában, történelmi és építészeti értékük igen jelentős. Nagy számban épültek ilyen templomok a 9-11. században Magyarországon is.
A rotunda kapuja délre nyílott. A gerényi körtemplom, építészeti sajátosságai alapján a két másik templommal együtt egyedülálló csoportot képez a Kárpát-medence északi részén
A templomhajó téglalap alaprajzú, nincs se lábazati, sem övpárkánya. A rotundához kőből épített diadalívvel csatlakozik, ezért hiányzik a hatodik fülke.
A hajó déli falán három ablak nyílik. A középső ablak alatt helyezkedik el a faragott kőkeretes déli kapu. A vele átellenes falon nyílott a jelenleg befalazott északi kapu.
Az északi kapu viszonylag ritka jelenség az egyházi építészetben.
Egyes kutatók szerint az északi kaput abban az esetben nyithatták, ha a kegyúr rezidenciája a templomtól északra feküdt és személyes bejáratként használták, de az sem kizárt, hogy egy korábbi sekrestyével kötötte össze a templomhajót.
A magyar kultúra egyedülálló emléke Kárpátalján található, ott, ahol még számos más magyar emlék is található, melyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
