Jégtörők a Dunán
Manapság talán nem tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget a jégtörőknek, mint korábban, de ha igaz az, hogy az éghajlatváltozás a szélsőségeket erősíti, nem árt, ha szem előtt tartjuk – akár van globális felmelegedés, akár nincs! -, hogy a Dunán bizony a Sió és a Dráva torkolata között a jégtorlaszok kialakulása számukra árvízkatasztrófát jelenthet!
Borítóképen: Balatonfüredi Hajógyár, a Jégtörő I. építése – 1958 (forrás: Fortepan, 250027)
Korábban mindenesetre mindent elkövettek, hogy az összeállt jeget megbontsák. A hadászati robbantószerek alkalmazásáig, eszközök hiányában, tehetetlenül nézték a pusztító ár kialakulását és védelmet csak a meneküléstől várhattak. Az első robbantási kísérletek azonban hatásukban elmaradtak a várakozástól.
A jégtorlaszok bontására 1941-ben tüzérséget, később aknavetőket is bevetettek, sőt, az 1956. évi védekezés idején a Duna magyar-csehszlovák közös határszakaszán, valamint az alsóbb jugoszláv szakaszán is repülőgépekről bombákkal próbálták megbontani az álló jégmezőt – sikertelenül…
Magyarországon az első jégtörési kísérleteket a Dunán az 1930-as években és a 40-es évek elején végezték megerősített hajókkal.
A háború után többféle hajóval is kísérleteztek, de addig, amíg a „Jégtörő I.” meg nem épült és be nem vetették, igazán komoly eredményt nem értek el. A Balatonfüredi Hajógyárban épült először hajót 1959. telén próbálták ki. Ennek alakja, manőverezési készsége, szerkezeti felépítése lehetővé tette a ráfutásos jégtörést, a torlódott jég megbontását.
A jégtörési – rombolási teljesítmény fokozására a hasonló típusú „Jégtörő VII.” hajót 1964-ben „döngölő” berendezéssel szerelték fel. A hajó orrába és farába excentrikusan elhelyezett ellensúlyok (tömege 6-12 t, típusoktól függően) a hajót előrehaladás közben spirálvonalú mozgásban tartották. Az ellensúlyokat külön segédüzem működtette.
Az 1956. évi dunai katasztrofális jeges árvizet követően 1985-ig 11 darab nagy teljesítményű 441-1472 kW os (600-2000 LE-s) és több kisebb, 220,8-294,2 kW-os (300-400 LE-s) teljesítményű jégtörő hajó épült Budapest alatti Duna-szakasz jégtörésére, de több kisebb, 121-221 kW-os (175-300 LE-s) jégtörő hajó állt rendelkezésre más folyószakaszokon, a Tiszán, a vízlépcsők jég elleni védelmére is.
