Vélemény Vélemény-cikkeink

Jemen és Afganisztán? Ugyan, Oroszország a célkeresztben!

Hirtelen kiderült, hogy Jemenben és Afganisztánban a legnagyobb rendben van minden! Ja, nem… Akkor miért éppen most van itt az ideje, hogy a nemzetközi szervezetek – élen az Egyesült Államokkal – távozzon a két háborútól sújtott övezetből? A válasz egyszerű: akadt fontosabb dolog! Igen, fontosabb most pár ukrán katona élete, mint a jemeni, vagy az afgán lakosok milliói, akik évek óta szenvednek a harcoktól… Vagy valami teljesen más van a háttéren? Csak nem az USA sokat emlegetett érdekei? Nocsak, nocsak…

Joe Biden elnök bejelentette, hogy szeptember 11-ig teljesen kivonja az amerikai katonákat Afganisztánból. A jelképes dátum (a New York-i ikertornyok elleni támadás 10. évfordulója) nyílt célzás arra vonatkozóan, hogy az USA többé nem kíván olyan piszlicsáré dolgokkal foglalkozni, mint a tálibok vérengzései, vagy a háborúba kényszerített jemeni gyermekkatonák, vagy akár az éhínség… Meg kell jegyezni, hogy a „békefenntartósdi” talán még soha nem jött be, de ebben a két országban biztosan csődöt mondott! A kivonulás pedig nem jelent mást, mint hogy talán még a békefenntartók érkezése előttinél is rosszabbá válik a helyzet Jemenben és Afganisztánban egyaránt.

Az afgán kaland azzal kezdődött, hogy Bush elnök meghirdette az ellenél teljes megsemmisítését. Oszama bin Ladent sikerült is eltenni láb alól, de Obama elnök már inkább kivonta volna seregét, aki katonai tanácsadóira hallgatva ennek feltételéül elfogadta a tálibok kiűzését. Trump is utálta az egészet, de ő is hallgatott a katonákra, míg aztán inkább megegyezést kötött a tálibokkal, miszerint ha a talibán felhagy az al-Káida és más szélsőséges szervezetek támogatásával, akkor kivonja az amerikai csapatokat. Erre nem került sor, de most Biden – mindenféle feltétel nélkül! – a kivonulás mellett döntött. Pedig a tálibok már így is egyre nagyobb területet uralnak, saját rendfenntartást adóhatóságot, azaz teljes államgépezetet fenntartva az általa elfoglalt területeken. Nem nehéz elképzelni, hogy mi következik, hiszen a NATO Eltökélt Támogatás nevű missziója – ami egyébként csak támogatást adott az amerikaiaknak – szintén kivonul…

Jemenben sem jobb a helyzet, ugyanis az ENSZ arra kérte a jemeni háborús feleket, hogy üljenek össze és a világhatalmak virtuális találkozójának alkalmát kihasználva diplomáciai úton oldják meg nézeteltéréseiket. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a térségben jelen lévő nemzetközi erők távozni szeretnének, és inkább csak humanitárius segélyek megszervezésében gondolkodnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a hosszúévtizedekre visszatekintő jemeni belháború a szadaai háború néven emlegetett eseménnyel kezdődött még 2004-ben, de a mára kialakult helyzetben nagy felelőssége van az USA szövetségesének, Szaúd-Arábiának is, aki Egyiptom, Jordánia, Szudán és Bahrein országival együtt beavatkozott a harci eseményekbe, többek között a hútik kiéheztetésével… Most az ENSZ arra hivatkozva látja elérkezettnek az időt a békekötésre, mert minden eddiginél nagyobb humanitárius katasztrófa fenyeget, és nem azért, mert most nyugvópontra ért a krízis…

Nem nehéz kitalálni, az ok egyszerűen „csak” annyi, hogy az USA most lezárja az asszimetrikus hadviselés korát, felhagy a bozótharcosok elleni fellépéssel. és igazi háborút akar „játszani” a nagyokkal! Mert bizony azt látni kell, hogy az igencsak alacsony hatékonyságú afganisztáni kaland is százmilliárd dollárokat emésztett fel, komoly haderőt kötött le, de eredménnyel valójában már az elejétől nem kecsegtetett, és ahogy haladt előre az idő, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy ezen a terepen az USA-nak nem terem babér! Meg Biden biztosan rangon alulinak tartotta, hogy mindenféle szedett-vetett ellenséggel kelljen mérkőzni, ő a nagy elődök nyomdokaiba lépve valami sokkal nagyobb skalpra vágyik!

Arról már sokat írtunk, hogy miként igyekeznek bekeríteni Oroszországot (ITT), és hogyan manővereznek a Dél-Kínai tengert és Tajvant érintő helyzetben (ITT), de arról kevesebb szó esett, hogy mi történik a háttérben. Most kaptunk egy kis ízelítőt ebből is, hiszen az Egyesült Államok ma a választásokba való állítólagos beavatkozás és rosszindulatú kibertevékenység miatt szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben. Miért éppen most? Miért éppen ezeket a témákat vették elő? Mert a sokat emlegetett hibrid háború nem jelent mást, mint annyit, hogy az ellenséget nem csak fegyverrel, hanem minden szóba jöhető eszközzel támadni kell! Miközben az oroszokat az a vád éri, hogy a vakcinákat valójában a hibrid hadviselés részeként alkalmazza világszerte, az USA most 30 orosz (vagy oroszokhoz köthető) szervezetet tesz feketelistára, továbbá 10 orosz tisztviselőt tilt ki az Államok területéről, valamint arra készülnek, hogy korlátozzák az amerikai, vagy amerikai érdekeltségű bankok orosz államkörvény vásárlásait, azaz az orosz államadósság finanszírozásában való részvételüket.

A téma azért aktuális, mert ez is a nyomásgyakorlás része, a témaválasztást pedig az határozta meg, hogy a Trumpot segítő választási beavatkozás felemlegetése belpolitikában is hasznos lehet, hiszen az sejteti, hogy Biden valójában sokkal nagyobb arányban nyert volna, ha nem hekkelik meg az oroszok a választást. Az államkötvények vásárlásának korlátozása pedig inkább egy olyan zsigeri reakció, ami éppen az Egyesült Államok gyengeségét mutatja meg, mondhatni, magukból indultak ki… Az USA esetében ugyanis tényleg komoly problémákat okozna, ha a külföldi befektetők nem vennék többet államkötvényeiket, Oroszországnak ez talán kevésbé fájna, hacsak nem sikerülne az USA-nak ezt a fajta tiltást globális szintre emelnie.

Ezt majd meglátjuk, de a lényeg most az, hogy az USA látványos erőkoncentrációra törekszik a világ két, számára stratégiai szempontból fontos helyén, a kisebb „ballasztokat” viszont igyekszik ledobálni annak érdekében, hogy a nagy fontosságú térségekben minden további nélkül képes legyen biztosítani fölényétellenfeleivel szemben. Jemen és Afganisztán meg szenved tovább, ott talán az eddigi szenvedés után nem is lesz sokkal rosszabb a helyzet, hiszen van ahonnan már nincs lefelé…

Ajánlott Cikkek