Jendrassik motorok buszokba is! És feleződik a költség…
A Ganz-Jendrassik motorok – mint tudjuk – rengeteg vasúti járműbe került beépítésre, de a vállalat itt nem állt meg, hiszen pontosan tudták, hogy motorjaik alkalmasak teherautók vagy buszok motorjaként is szolgálni – természetesen a megfelelő méretekben. Tudjuk, hogy a Láng is foglalkozott hasonló dízelmotorok építésével, a ’30-as évek közepe táján pedig a Rába is bekapcsolódott az MAN licensz alapján gyártott dízelmotorokkal.
Borítóképen: A benzinmotor helyébe beépített 70 LE Ganz-Jendrassik rendszerű nyersolajmotor – 1931
Elsőre egészen furcsán hat, hogy Magyarországon mindig probléma volt, hogy nincs elég közúti jármű, ehhez képest viszont három gyártónak is volt akkor modernnek számító dízelmotorja. Az lehet ugyan, hogy kevés új járművet adtak el, de abban is komoly üzleti lehetőség volt, hogy a korábban szinte kizárólag benzinmotorral épített teherautókba és buszokba eredeti motorjuk legkésőbb elhasználódása után dízelmotort építsenek.
Ezt támasztja alá a Ganz közlemények 9. számában megjelent cikk is, melyben így ír a szerző:
„Az autóbuszban eredetileg egy 70 Le, Mercedes-Benzrendszerű, 1650 percenkénti fordulatszámú autómotor volt beépítve, s ezt kellett ugyanolyan fordulatszámú és teljesítményű nyersolajmotorunkkal kicserélni olykép, hogy az új motornak a meglévő sebességváltóművel, annak legcsekélyebb megváltoztatása nélkül összeépíthetőnek és egyébként is olyannak kell lennie, hogy az alváza annak átépítése nélkül behelyezhető legyen. Ezek voltak az új motor szerkesztésekor azok a legfontosabb feltételek, melyeket be kellett tartani.”
A méreteket és egyéb fontos tudnivalókat minden bizonnyal eleve tudta a Ganz, ugyanis az üzemszerű próbákat a Bp. 17—709 rendszámú autóbusszal kezdték el, aminek gépi berendezéseit ugyan a MÁVAG készítette, de a karosszériát a Ganz szerkesztette és a Ganz volt a kivitelezője is.
Egy korábbi MÁVAG-NAG autóbusz bemutatása (akár ebben is cserélhettek motort):
Tehát ebbe a buszba került bele a Ganz motorja egy olyan időszakban, amikor a Székesfővárosi Autóbuszüzem takarékossági okokból a dízelmotorok bevezetését célozta meg. Tudni kell, hogy a fent csatolt cikkben a Láng is pontosan ezen dolgozott, így erősen gyanítható – és megközelítőleg egybecseng a Láng adataival is -, hogy az összehasonlítások során meg nem nevezett harmadik gyártó a Láng lehetett.
Miután a nyersolajmotor fent említett geometriai elvárásoknak megfelelt, azt is pontosan felmérték, hogy mit jelent súlyban a beépítés. Azt találták, hogy 120 kilogramm lett a többlet, de azt csak annyival intézték el, hogy az autóbusz teljes 8 tonnás súlyához mérten ez elhanyagolható.
Elkezdődtek tehát a próbák. Előbb a Budapest-Gödöllő-Budapest 19,3 kilométeres útszakaszon próbáztak, és itt végezték az első méréseket is. Azt találták, hogy az eredeti benzinmotorral 36,4 kg/100 kilométer volt a fogyasztás, más rendszerű dízelmotorral ez már csak 34,3 Kg/100 km-re adódott, míg a Ganz-Jendrassik motor beérte mindössze 25,9 kg/100 km-es fogyasztással is.
Városi körülmények között a Móricz Zsigmond körtér (akkor Horthy Miklós tér) és a Széchenyifürdő közötti viszonylaton hasonló méréseket végeztek a próbák során, és megállapítást nyert, hogy benzinüzem esetén 39,2 kg/100 km fogyasztás adódott, a más rendszerű dízelmotor esetében 36,2 kg/100 km, míg a Ganz-Jendrassik motor esetében csak 29,3 kg/100 km.
Azon túl, hogy igen jó fogyasztási adatokat produkált a Ganz motorja, az is kiderült; az emelkedőkön ritkábban kellett alacsonyabb sebességfokra visszakapcsolni, mint a benzinmotornál.
Ez egyszerűen abból adódik, hogy a dízelmotoroknak minden jel szerint már akkor is nagyobb volt a nyomatékuk. És ez bizony szintén nem rossz tulajdonság, így a sikeres próbák után beszerelték a Ganz dízelmotorjával szerelt buszt Budapest legforgalmasabb vonalán közlekedtették napi 16 órás üzemidővel, ami azt bizonyította, hogy a megbízhatóság, és a tartósság terén is megállta a helyét a motor.
És ha már a fogyasztás adatait megadtuk, akkor egy lépéssel menjünk is tovább, mert bizony a végén a buszokat üzemeltető társaságnak a pénzügyi rész lesz az igazán fontos! Akkoriban a nyersolaj ára 0,26 pengő volt kilogrammonként, míg a benzint kilogrammját 0,45 pengőért mérték. A fogyasztási adatokból, és az üzemanyag bekerülési árából az jött ki, hogy;
A Ganz-Jendrassik dízelmotorok üzemanyagköltsége 100 kilométerenként 7,65 pengő, addig a benzinmotorral szerelt azonos autóbuszé 17,7 pengő!
A megtakarítás kis kerekítéssel 10 pengő 100 kilométerenként, de talán jobban szemlélteti a változást az, hogy az üzemanyagköltség terén a Ganz-Jendrassik motor alkalmazásával a benzinmotoros változathoz képest 57% (!!!) megtakarítást lehetett elérni!
A ’30-as években így szép lassan elindult az autóbuszok és teherautók dízelesítése.