Justice for Hungary, 1931
1931. július 15-én indult útnak a Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépével Amerikából Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, akik első magyarként (és a világon tizenötödikként) repülték át az Atlanti-óceánt. A repülőgép névadása ma is aktuális, de akkor egy fél világ gondolta azt, amit mi magyarok, hogy a diktátum aljas és igazságtalan.
Borítóképen: Endresz György transzatlanti repülése az Igazságszolgáltatással Magyarországért
A húszas-harmincas évek fordulóján Amerika-szerte végigsöpört a láz, különböző nemzetiségű pilóták próbálkoztak az óceán átrepülésével. A vállalkozó kedvű magyarok sem vonhatták ki magukat e hatás alól. Trianon fájdalma csak még erősítette a nemzetközi figyelemfelkeltés vágyát. Magyar Sándor és Endresz György bátor hazafiak pedig hozzáláttak a megvalósításhoz.
1931. július 15-én 17.20-kor felszállva, és 26 óra 20 perc alatt Harbour Grace-ből (Újfundland, Kanada) az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig 5770 kilométert repült a Justice for Hungary (’Igazságot Magyarországnak!’) elnevezésű repülőgéppel (navigátora Magyar Sándor volt). Endresz és Magyar a világon 15.-ként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord 10.000 dollárral támogatta, ő lett a gép névadója is. A további pénzfedezetet Amerikában élő magyarok adományai szolgáltatták.
Az Atlanti-óceánt először az amerikai Charles Lindbergh repülte át egyedül, 1927-ben. A magyar kísérlethez amerikás magyarok gyűjtötték a pénzt, majd 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás, a magyar revízió támogatója 10.000 dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta.
Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből.
Eleinte vakon, felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra.
A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás.
(Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük.
A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5.770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette.
Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig.
