Kandó Kálmán, gyászhír

Kandó Kálmán az a magyar tudós mérnök, aki olyan álmokat valósított meg, amit mások nem, hogy megvalósítani nem tudtak, de még csak nem is álmodtak még csak hasonlókat sem. Ezzel együtt nem volt egy meg nem értett zseni, korában, és halála idején is pontosan tudták, micsoda veszteség érte Magyarországot.

Borítóképen: A halálhír bejelentéséhez mellékelt kép

Az egykori források szerint Kandó Kálmán halála összefüggésben állt munkamániájával; egész egyszerűen nem fordított időt a pihenésre, mindennél fontosabb volt számára az az újító munka, amivel nem csak Magyarországon, de Franciaországban és Olaszországban is megreformálta, teljesen átalakította a vasúti közlekedést. És ez csak egy kiragadott példa igen nagy számosságú alkotásai közül.

1931-ben a Ganz Közlemények 7. száma rövid nekrológja a következőképpen emlékszik meg a nagy magyar tudós feltalálóról:

Nagyszabású alkotó munkássága közepette ragadta el körünkből a haláljanuár hó 13-án vállalatunk végrehajtóbizottságának és igazgatóságának tagját,

egerfarmosi KANDÓ KÁLMÁN urat a magyar országgyűlés felsőházának tagját,

az Országos Középítési Tanács alelnökét, a Mérnöki Tanács elnökét, a kir. Józsefműegyetem tiszteletbeli mérnök-tudorát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, m. kir. kormányfőtanácsost.

Halála Pótolhatatlan veszteség az egész műszaki világ, hazánk is elsősorban vállalatunk számára, amelyben a megboldogult már fiatalon vezető pozíciót töltött be és amelynek hosszú éveken át műszaki igazgatója, majd egy ideig vezérigazgatója is volt.

Műegyetemi tanulmányainak befejezése után a Compagnie de Fives-Lillepárisi villamosipari gyár szolgálatába lépett, ahol a forgóáramú motorok gyártása terén már, mint kezdő mérnök kitűnt. Néhány év múlva gyárunk szolgálatában találjuk, ahol páratlan energiájával és alkotó elméjének hatalmas erejével a villamos vontatás nagy horderejű, akkortájt még csak vajúdó problémájának szenteli magát. Felkészültségének és nagyszerű egyéni képességeinek hamarosan tanúbizonyságát adta, amikor rendkívüli akadályok leküzdésével megépítette a felsőolaszországi valtellinai villamos vasutat, mely nagyfeszültségű, váltakozóáramúrendszerben a világ legelső nagyvasúti villamosítási műve volt.

A nagyvasútivillamosítás jövőjébe vetett törhetetlen hitével, szívós kitartásával és egyre a tökéletesítésen fáradó, kutató munkásságával nemcsak a valtellinai szakaszon bevált rendszert fejlesztette úgy, hogy az évek során egyre több vasútvonalvillamosításával bízták meg, de kiépítette korszakalkotó találmányát, a fázisváltós rendszert is, mely a normálperiódusú, egyfázisú váltakozóáram alkalmazása révén minden eddigi módszernél célszerűbb energiamegoszlást biztosít ipar és vasút között és ezáltal lényegesen gazdaságosabbá teszi a vasút villamosítását. Az ő rendszere szerint épített villamosmozdony próbajáratainak ragyogóteljesítménye ma még elenyésző csekély praktikus eredményt jelent avval a szinte emberfelettien hatalmas munkával szemben, amit Kandó Kálmán ezen a téren végzett.

Annak az alkotásnak, melyben a lángész jövőt megsejtő intuíciójával és rendíthetetlen hitével bízott, igazi hordereje majd csak a jövőben fog mutatkozni. Amikor megrendülten tudatjuk e közlemények hasábjain a bennünket értmérhetetlen és fájdalmas veszteséget, gyarapítani akarjuk nagy halottunknak ránk hagyott legértékesebb örökségét, alkotásaiba és a jövőbe vetett kitartó, szilárd hitét.