Karácsony szentségét is semmibe vették a kommunisták – 1948 december 26. hurcolták el Mindszenty József bíborost

Az 1948-as esztendő karácsonyát követő napon az ÁVH elhurcolta Mindszenty József bíborost, akit hazafias elkötelezettsége és a kommunista diktatúra elleni határozott fellépése miatt 1948. december 26-án tartóztattak le. A vádak között hazaárulás, a demokratikus berendezkedés és a köztársaság elleni szervezkedés, kémkedés, valamint valutaüzérkedés szerepelt. Pehm József néven született, de magyarságtudata és hazaszeretete vezette, hogy 1941-ben, szülőfalva nevével összhangban magyarosítsa nevét. Papi hivatása 1915-ben kezdődött, és karrierje során hűségesen szolgálta a közösséget, a nemzeti értékeket és a keresztény tanításokat, legyen szó Felsőpaty kápláni teendőiről vagy a zalaegerszegi gimnázium hittantanári pozíciójáról.

Mindszenty élete során mindig a zsarnokságok ellen állt ki, legyen az Gömbös Gyula diktatórikus hatalma vagy a nyilaskeresztes mozgalom. XII. Pius pápa 1944-ben püspökké nevezte ki, és őszintén tiltakozott a zsidóüldözés ellen. A nyilas hatalom által letartóztatva különböző fegyházakban raboskodott, majd házi őrizetben volt, míg végül 1945 áprilisában szabadult. Pápai megbízatásból előbb esztergomi érsekké, aztán hercegprímássá, végül 1946-ban bíborossá nevezték ki. Elkötelezettsége a kereszténydemokrácia és a keresztény erkölcsi értékek iránt vezérelte, és bátran szállt szembe a felvidéki magyarság és magyarországi németek ügyeiben, valamint a vallási és személyes szabadságok korlátozása ellen. Mint a magyar katolikus egyház vezetője, nem tűrte az ideológiai megalkuvást, és nemzeti érzületű, erős és elkötelezett vezetőként emlékezünk rá.

A kommunista hatalom növekvő önkényével szemben Mindszenty József bíboros, a hűséges nemzeti érzületű főpap, az antikommunista ellenállás ikonikus alakjává vált. Rákosi Mátyás vezette rendszer és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kíméletlenül üldözte őt, a “klerikális reakció” megfékezésére törekedve. 1948 decemberében Mindszentyt durva vádak alapján letartóztatták, és a hírhedt Andrássy úti ÁVH székházában kegyetlen kínzásoknak vetették alá, hogy rákényszerítsék a beismerő vallomásra. A népbíróság koncepciós perben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte, amit másodfokon is megerősítettek.

A 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésekor Mindszentyt kiszabadult, és a forradalom lelki vezetőjeként kiállt a szabadság és igazságosság mellett, hangsúlyozva, hogy a nemzetnek joga van saját sorsa felett dönteni. A szovjet intervenció miatt azonban az amerikai nagykövetségen kényszerült menedéket keresni, ahol tizenöt éven keresztül élt egyfajta száműzetésben. A hidegháború enyhülése és a Vatikán keleti politikájának változása révén 1971-ben elhagyhatta Magyarországot, és Ausztriába költözött.

A Vatikán és a magyar kormány nyomására, az egyházpolitikai helyzet alakulása miatt Mindszenty 1973-ban lemondott esztergomi érseki tisztségéről, és Bécsben hunyt el 1975-ben. A rendszerváltozás után rehabilitálták, és 1991-ben a magyar nemzet számára jelentős esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. Hazai és nemzetközi tiszteletben álló személyiségként emlékezik rá a magyar nép, ahol utcák, terek, és emlékművek őrzik nevét és örökségét, melyek a szabadság és a nemzeti önbecsülés zászlóvivőiként állnak.

arcanum