Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Karády Katalin, a „végzet asszonya”

Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit, így a gyermekkor bizony nem volt éppen leányálom…

Borítóképen: Karády Katalin világoskék moaré estélyi ruhában (Színházi Magazin, 1939)

Az első világégés után azonban mégis ki tudott szabadulni a nagyvilágba, ugyanis a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérése után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, már akkor a környék legszebb lányának tartották.

Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül.

1930. augusztus 4-én, apja halála után, férjhez ment a nála tizennyolc évvel idősebb Varga András Rezső adóhivatali vámtiszthez, de 1933. május 12-én – a férj javaslatára – elváltak.

Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat.

A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is.

Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színészi szakma alapjain és az éneklésen túl megtanították öltözködni és viselkedni is.

Első fellépésére a harmincas évek végén, Jób Dániel színházában, Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában került sor. 1939–1941 között a Pesti és a Vígszínházban lépett fel különböző szerepekben.

Ez már a második világégés kora, de a filmgyártás ebben az időben nem csak hogy működik, de egyenesen ontja magából az alkotásokat. Karády Katalin első filmje, a Halálos tavasz zajos sikert arat 1939-ben, és a film népszerűsége azóta sem csökken.

Ez a film egyrészt a művésznő már addigra kialakult stílusát erősíti meg, de ennél fontosabb, hogy a film a korban egy olyan témához nyúl, ami akkoriban újdonságnak számított!

A Jávor Pál alakította Dr. Egry Iván ugyanis titkos kis bérleményben találkozik Ralben Edittel – akit Karády Katalin alakít -, aki Ahrenberg gróf (Kamarás Gyula) jegyese… Bár a kedves és tisztességes Nagy Józsa (Szörényi Éva) megfelelő partner lehetne Iván számára, őt mégis fogva tartja a másik nő iránt érzett végzetes szenvedély. Iván nem tud választani az ismét felbukkanó Edit és Józsa között, és kilátástalanságában úgy dönt, eldobja magától életet.

Karády művésznő egy csapásra sztár lesz, kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát.

A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.

Karády Katalin és Ujszászy István

Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, ezeknek itt mi nem engedünk teret, de tényként tudjuk, hogy gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós náciellenes kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, s megvásárolta neki a budai XII. kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát.

A villa

Talán ezen kapcsolata miatt (is) a német megszállást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. Machita című filmjét levették a műsorról, és az elkezdett Gazdátlan asszony című, új filmjének forgatása is leállt (később helyette Simor Erzsivel forgatták le).

1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, megkínozták, fogait kiütötték, kis híján agyonverték.

A fogságból Ujszászy vezérőrnagy barátai szabadították ki. Lakását kifosztva találta, fizikailag és lelkileg egyaránt rendkívül megviselték ezek a hónapok; szinte csak vőlegénye viszontlátásának reménye tartotta életben. A Gestaponak más oka is volt (oka lehet, hogy volt, de amit tettek, semmi nem indokolhatja!) a színésznő ellehetetlenítésére!

Ugyanis szörnyű egyéni sorsa ellenére sem szűnt meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket.

1945 nyarán, egy Moszkvából visszatérő ismerőse azt közölte, hogy Ujszászyt meggyilkolták. Bár a tábornok a később nyilvánosságra került dokumentumok tanúsága alapján ekkor még életben volt, Karády halottnak hitte szerelmét, idegösszeomlást kapott, kilenc hónapig ágyban feküdt.

Talán megfelelési kényszerből Zilahy Lajossal (aki szintén az USA-ba távozott később!) együtt alapító tagja lett a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak. Ekkor lemezre vett több orosz témájú dalt. Ilyen volt a Katyusa, a Csendes az éj, Szép ez az éj címmel és a Gyévuska. A dalt egyébként Mezey Mária is elénekelte, de a hatalomnak nem tetszett a dal túlzottan vallásos vonatkozása.

A második világháború után fokozatosan mellőzötté vált. 1945–48 között még az Operettszínház foglalkoztatta, több operett főszerepét is eljátszotta: Maya (1945), Sybill (1945), Fekete liliom (1946), Vera és családja (1947), Bál a Savoyban (1948). Az újrainduló magyar filmgyártás viszont már nem számolt vele. 1947-ben szerepelt ugyan a Betlehemi királyok című rövidfilmben, majd játszott még az 1948-as Forró mezőkben, de ez már az utolsó filmje volt.

A kommunizmusban nem jutott hely a Horthy-korszak ünnepelt sztárjának. 1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé budapesti nagyszínházban. Az senkit nem érdekelt, hogy gyerekeket mentett meg a biztos halálból…

1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. Február 18-án érkezett Szombathelyre és a Kovács Szállóban (későbbi nevén Savaria Nagyszállóban) egy másik személlyel szállt meg. Fellépését követően Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével.

Salzburgba költözött, majd Svájcban élt, aztán São Pauló következett, ahol divatáruüzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot, és New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont vezetett a Madison Avenue-n.

Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt.

A Kneszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozta Karády Katalinnak.

Sándor Pál filmrendezőnek azonban 1979-ben mégis sikerült vele töltenie másfél napot New Yorkban, ám az interjú során közeli képeket nem készíthetett róla. Karády ebben az exkluzív interjúban beszélt magyarországi megaláztatásairól.

Ajánlott Cikkek