Hírek

A teljes Kárpát-medencére kiterjedő gazdasági tér

Korábbi cikkeinkben többször írtunk a magyar cégek befektetésiről, illetve a magyarországi infrastrukturális befektetésekről, melyek mind-mind egy irányba mutattak. Összenő, ami összetartozik című cikkünkben egy olyan tervet vizionáltunk, ami kimondott valósággá lett, hiszen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban a következőket mondta:

„Miután régiós szinten megerősítettük a vállalkozókat, megpróbáljuk őket egymással is összekapcsolni, ennek köszönhetően egyre inkább egy egységesen működő Kárpát-medencei gazdasági térről beszélhetünk.”

Fent említett cikkünkben hasonló gondolatokat fogalmaztunk meg, hiszen a természetes gazdasági egységek nem szűntek meg létezni azzal, hogy 100 éve határok szabdalták fel, de még a kommunizmus pusztító ténykedése sem verte szét azokat az ezer éve organikusan kialakult gazdasági egységeket, amik most legnagyobb örömünkre újra prosperálnak! Persze ehhez sok minden kellett, elsősorban akarat, és persze pénz… Az utóbbi 10-11 évben szerencsére mindkettő adott volt, így mára már tényleg láthatók az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér körvonalai.

Igen fontos tény, hogy 2015-től már nem „csak” az identitásmegőrzés, az oktatás, és a kultúra terén sikerült kialakítani igen jól működő kapcsolatokat, hanem az is előtérbe került, hogy a mindezeknek alapot adó gazdaság megerősítése is. Ahhoz ugyanis ma már nem elég a néphagyományok ápolása, vagy a magyar nyelvű oktatás (de ez is igen fontos!), hogy a magyarság azon része, akiket határok választanak el, szülőföldjükön boldogulhassanak, ahhoz bizony erős vállalkozások, munkahelyek, javuló életkörülményeket biztosító jövedelem is kell!

„Ennek érdekében 2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozók, 2017-ben pedig a külhoni magyar családi vállalkozások számára hirdettünk tematikus éveket. Pályázatokat indítottunk határon túli mikro- és kisvállalkozások támogatására, ezzel párhuzamosan pedig elindult a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásában.”

Bár, mint tudjuk, ez egy nagyobb tervnek csak egy része, de igen fontos eleme, ezért kell megemlíteni, hogy a Külügyminisztérium a Design Terminal partnerségével létrehozott egy nagyvállalkozói mentorprogramot, ezzel segítve a kezdő vállalkozókat, olyan tudással felvértezve őket, ami lehetővé teszi, hogy a már befutott vállalkozók tapasztalatait és tudását felhasználva gyorsabban tudjanak indulni, és elkerüljék azokat a tipikus csapdahelyzeteket, amik sok vállalkozást már az első években bedöntenek.

„Mivel a külhoni vállalkozások egy jelentős része működik Magyarországon is, illetve az üzleti partnereik sok esetben hazánkban vannak, ezért a gazdaságfejlesztésnél nyújtott támogatás adóforintok formájában visszatérül a magyar gazdaságba.”

Figyelem! Elsősorban azok figyelmét szeretnénk kérni, akik a külhoni befektetések, illetve támogatások hallatán rendre felhorgadnak, hogy ez semmi más, csak pénzszórás, nincs értelme, csakis azért nyer támogatást a külhoni magyarság, mert szavazatokra számít a kormány!

A helyzet ezzel szemben az, hogy egy egységes, a teljes Kárpát-medencére kiterjedő gazdasági tér méreténél fogva, természetes és kölcsönös gazdasági előnyöket, valamint méretgazdaságos működést eredményez, így minden résztvevő nyer az ügyön!

Vagy talán akinek ez nem tetszik, megkérdőjelezi egyúttal az Európai Unió létjogosultságát is? Vajon Németországból nézve a felzárkóztatást szolgáló pénzek kelet-európai kifizetései ugyanezt a célt szolgálják? Ha így van, akkor nem kellene inkább kilépni, kedves felhorgadók?

De menjünk tovább, nem érdemes azokkal foglalkozni, akik csak addig képesek eljutni, hogy „Minden sz@r!”… Sokkal fontosabb az, amit Potápi Árpád mondott az együttműködésről:

„Azt tapasztaljuk, hogy egyre több olyan külhoni vállalkozó van, aki már a munkája során, a gyakorlatban is teljes Kárpát-medencében gondolkodik. Ennek a folyamatnak rendkívül erős nemzetépítő ereje van, ami Magyarország és a magyar nemzetpolitika számára kiemelt jelentőséggel bír.”

Bizony, ez nagyon fontos, hiszen személyes tapasztalatunk is az, amikor „külhoni” magyar vállalkozókkal beszélünk, hogy a ma létező határok számukra valójában nem léteznek (ahogy számunkra sem!),

Magyarország határait egyre inkább az a gazdasági erőtér határozza meg, amit a mentorprogram, az infrastrukturális fejlesztések, a kulturális kapcsolatok, a sportban tapasztalható együttműködés, az oktatási, vallási jellegű kapcsolatok és befektetések támogatnak.

És lehet, hogy még nem is soroltuk fel az összes olyan tényezőt, ami mind azt szolgálja, hogy egy ezer évig jól működő gazdasági egység újra összeálljon. Ez valamiféle gazdasági nacionalizmus lenne? Nem, egyáltalán nem erről van szó (a szavakon egyébként sem érdemes lovagolni!), sokkal inkább arról van szó, hogy az a fajta működés, ami magyarságunkból következik, ezen a területen, ezen körülmények között a lehető leghatékonyabb. Nyilván, hiszen újra leírjuk; volt rá legalább ezer évünk, hogy pontosan tudjuk, mit és hogyan kell csinálnunk!

A végére csak egy fontos gondolat. Akinek problémás a „külhoni” magyarság támogatása, felhívjuk a figyelmét arra a tényre, hogy Németország, ami rendre kinövi önmaga határait, a 20. században háromszor is sikertelen kísérletet tett élettere növelésére, de csak a harmadik nekifutás lett vitathatatlan siker!

A két elbukott háború nyilván kudarc, de a ’90-es évektől kezdődően beindult gazdasági élettér bővítés bizony hangos siker lett, a német gazdaság soha nem látott magasságokba ért! És akkor a kérdések; Magyarország mivel kevesebb, mint Németország? Még mindig a „merjünk kicsik lenni” mindent tönkre tevő hamisságánál tartanánk?

Nem, szerencsére a magyar kormány nem ebbe az irányba áll, és sokkal nagyobb terveik vannak, méghozzá olyan tervek, amik szisztematikus munkával láthatóan megvalósulnak, lépésről lépésre haladva. Külön kiemelendő, hogy ez egy meglehetősen komplex, ugyanakkor összehangolt stratégia, nem pedig ad hoc akciók összessége!

Mi kifejezetten annak pártján állunk, hogy a Kárpát-medence egységes gazdasági térré alakuljon, hiszen ez már méreténél fogva Európában is ütőképes gazdaságot, és persze ennek folyományaképpen erősebb érdekérvényesítést is jelent. Azt meg ugye nem kell külön említeni, hogy a lengyelekkel is vannak tervek a tarsolyban…

Ajánlott Cikkek