Kassa, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona? Megfejtés: Szent Erzsébet-dóm

A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza. Az óváros centrumában, a Fő utca központi szakaszán áll. 1.200 m2 a belső területe, és több mint 5.000 fő befogadásra alkalmas. Az irodalomban ezt a templomot tartják a legkeletebbre elhelyezkedő gótikus székesegyháznak.

Borítóképen: A Szent Erzsébet-főszékesegyház 1857-ban és ma

A dóm helyén már a 13. században állt egy templom, amely 1378-ban leégett. Ezután fogtak hozzá a dóm építéséhez, de csak 1520-ban fejezték be a nagyméretű, háromhajós csarnoktemplomot. 1556-ban tűz pusztította, később többször is javították, végül 1877 és 1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá.

Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. Szárnyas főoltára 1474 és 1477 között készült. A dóm altemplomában temették el II. Rákóczi Ferenc 1906-ban Rodostóból hazahozott hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. Belépti díj ellenében, magyar nyelvű idegenvezetéssel is meg lehet tekinteni. A dóm tornya is látogatható, ahonnan kiváló a kilátás a városra. A dóm építése 1378 körül kezdődött, és több szakaszra osztható.

Az építkezés első szakasza kb. 1420-ig tartott, öthajós, bazilika típusú épületnek készült. Az alaprajz mintáját Xanten városának Szent Viktor dómjáról kölcsönözték.

A második szakaszban változtattak a terven, és a magasabb középső hajóra merőlegesen azonos magasságú kereszthajót építettek, így a kereszt alaprajz szárai közt négy alacsonyabb mennyezetű csarnok jött létre. 1461-ben épült a Mátyás-torony, a királylépcső és a szentség ház. A királyi díszerkély alatt egy 1440-ből származó felirat olvasható, Brandysi Jiskra János hűségesküjével, ez azt tanúsítja, hogy az építkezés nagyjából ebben az időben fejeződhetett be. A torony építésének befejezését az ötödik emelet nyugati ablaka fölött 1453-as, a csigalépcsőn az 1462-es évszám árulja el.

Az építkezés 3. szakaszában, Cromer Ágoston, bíró 1467-ben építette a Szent Kereszt-kápolnát, ugyanebben az évben került megépítésre a Mettertia-kápolna, a támogatók Szathmáry György esztergomi érsek szülei voltak. 1477-ben a Szűz Mária-kápolnát és a Szent József-kápolnát (ez utóbbi nem maradt fenn.) 1496-ban készült el az északi torony.

A város 1491-es ostroma idején az épülő dóm nagy károkat szenvedett, de kijavították, és 1508-ra a szentély is elkészült. A levéltári adatok szerint Krompholz Miklós (Mikulás Krompholz) kőfaragó mestert bízták meg az újjáépítéssel. Ez az év tekinthető a több mint egy évszázadot átölelő építkezés befejeztének. A dóm építése 1520 után maradt abba. 1556-ban nagy tűzvész pusztított a városban, a székesegyházat sem kímélte. A lángok elől csak a dóm főoltára és három oltára menekült meg.

A templom nem volt mindig a katolikusok kezén. 1604-től Bocskai István támogatása folytán a város evangélikus többsége használhatta. 1671-ben ismét a katolikusoké lett, majd 1682-ben Thököly Imre révén visszakapták az evangélikusok, 1687-ben egy császári katonai csapat elvette az evangélikus gyülekezettől, ettől kezdve folyamatosan a katolikusok kezén van. 1775-ben a katedrálison újabb tűzvész pusztított, s ezt követően borították be az északi tornyot barokk sisakkal.

Nem csupán azért, mert a történelem viharai nyomot hagytak a dómon, hanem azért is, mert 1804-ben létrehozták a Kassai egyházmegyét és az egykori plébánia templom székesegyházi rangot kapott, több felújításon esett át. Ezek közül a leginkább számottevő az 1877 és 1896 közti felújítás volt, ekkor a templomot nemcsak restaurálták, hanem át is építették, igyekezve visszatérni az eredeti, öthajós tervhez. Az építkezést Steindl Imre tervei alapján Franz Schmidt irányításával végezték. Ekkor bontották le a Szent József-kápolnát.

Az átépítés utolsó szakaszában az északi hajó alá kriptát építettek. 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József hamvait. Itt nyugszik még generálisa, tábornagya Esterházy Antal gróf, udvarmestere Sibrik Miklós ezereskapitány, társa Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő.