Hírek

Kazahsztán: Tüntetés, lemondás, rendkívüli állapot!

Úgy tűnik, bajban van Nurszultan Nazarbajev, aki bár 2019. március 19-én lemondott elnöki posztjáról, de a 2010-ben felvett „a nemzet vezetője” pozíciót megtartotta, ahogy a biztonsági tanács elnöki pozícióját is. De mégis, mi vezetett oda, hogy emberek tömegei botokkal és fémrudakkal felfegyverkezve rohamozták meg Kazahsztán legnagyobb városa, Almati polgármesteri hivatalát, és behatoltak az épületbe? És ez minden nagyobb városban ugyanúgy megtörtént… Annyi történt, hogy a cseppfolyós gáz árplafonját feloldották.

Borítóképen: Zavargások Almatiban (forrás: twitter)

De hiszen Kazahsztán irgalmatlan gázvagyonnal rendelkezik, miért kell emelni az árat (vagyis feloldani a maximumot)? Az ok egyszerű; az ország kereskedelmi bevételeinek 50%-át a gáz és az olaj exportja adja. Most rettentő magas az ár, Kazahsztán kaszál rajta, hiszen a Közép-Ázsia–Kína-gázvezetéken, valamint az Oroszország irányába (azon keresztül) szállító vezetékeken rendben mennek a szállítások!

Valószínűleg nem akarnak lemaradni arról a profitról sem, amit a lakossági fogyasztás jelent, így aztán megjött az „emelés”.

De ez csak tipp a részünkről, mert Kazahsztán nem igazán átlátható ország. A zavargások hatására tüntetések miatt lemondott Aszkar Mamin kazah kormányfő jogkörei elég behatároltak, miután a hatalomgyakorlást megosztja a lemondást elfogadó Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev elnökkel, aki pedig értelemszerűen Nazarbajev embere. A parlamentben talán egy ellenzéki kapott helyet, így arrafelé nem éppen a demokrácia híve a vezetés.

De mégsem ez robbantotta ki az elégedetlenséget, hanem a cseppfolyós gáz… Igen, ezt az autókban használatos hajtóanyagot előszeretettel használják arrafelé, az ország pedig 2.742.900 négyzetkilométer, tehát távoságok azok vannak!

Kazahsztán számunkra valamiféle egzotikus „nem-ismerem” ország, de el kell mondani, hogy óriási geopolitikai jelentősége van helyzeténél fogva, illetve természeti kincsei, valamint természeti adottságai okán. Igen komoly a mezőgazdaság is, a gabonafélék termesztése és exportja ennek megfelelően jelentős.

A legfontosabb mégis a Moszkvához fűződő viszony, ugyanis Kahasztánban van Bajkonur, jelentős vásárlója az orosz fegyvereknek, ugyanakkor jelentős kereskedelmi partner az élelmiszerek és a gépek, berendezések terén is! Na meg a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete egy igen fontos tagja!

Most rendkívüli állapot van érvényben!

A KBSZSZ alapokmánya megerősítette valamennyi résztvevő állam azon kívánságát, hogy amennyiben lehetséges, akkor a tagállamok kötelesek tartózkodni katonai erő használatától, illetve az azzal való fenyegetéstől. Az aláírók nem csatlakozhatnak más katonai szövetséghez vagy más nemzetközi integrációs államcsoportosuláshoz. Amennyiben az egyik tagországot külső agresszió éri, akkor az ellen köteles mindenki egységesen fellépni.

Rendes tagjai Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán, megfigyelőként pedig ott van Afganisztán és Szerbia.

Önmagában a kazahsztáni helyzet nem lenne veszélyes, de ha a fent említett szövetségben zavarok keletkeznek, vagy Oroszország adott esetben egy vele ellenséges Kazahsztánnal találja szembe magát, akkor annak bizony igen komoly következményi lennének!

Ajánlott Cikkek