Hírek

Kelet-Európa kizsákmányolása

Megy a vita arról, hogy Magyarország és Lengyelország büntetést kap, és ezért nem kap sem a hét éves költségvetés felzárkóztatási keretéből, illetve a helyreállítási alapból sem. Ezek Magyarország esetében mintegy 13,4 ezer milliárd forintot jelentenek. A két forrás jogilag nem összekapcsolt, ugyanakkor a nagyobb beruházások esetében kiegészítik egymást, így nem elrugaszkodott dolog egyben kezelni ezeket a pénzeket.

Borítóképen: Keleti oldal, nyugati oldal (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Montesquieu)

A Nyugat csodálkozik, hogy a keleti tagállamok nem feltétlenül hálásak ezekért a pénzekért, pedig Thomas Piketty francia egyenlőtlenségkutató már 2018-ban jelezte, hogy;

Komoly problémák vannak a rendszerrel, mert keletről jóval több pénz áramlik nyugatra, mint fordítva.

Hogy lehet ez? Nos, a nyugati vállalatok nyereségüket hazaviszik KeletEurópából, ennek mértékét pedig a szakértő Magyarország esetében a GDP 7%-ára teszi. Ennek a pénznek a sorsa végül az, hogy a nyugati gazdaságokban vállalati nyereség, majd osztalék formájában bekerül a gazdaságba, ami így növekedést ér el. Igen ám, de a profit egyre nagyobb része Kelet-Európában termelődik meg…

Az igaz ugyan, hogy a nyugati vállalatok beruházásai a keleti tagállamok gazdasági fejlődését is segítik, ugyanakkor a nyugati vállalati nyereségek egy része – adófizetés után tagállami befizetésként – más forrásból származó pénzekkel együtt megérkezik az uniós költségvetésbe, ez adja az alapját az unió hét éves költségvetésének.

Igen ám, csakhogy a kohéziós alapok kifizetései Magyarország esetén éves szinten 3,7%-ot jelentenek, így keletkezik egy méretes különbség: éves szinten hozzávetőleg 1,7 ezer milliárd (!!!) forint a negatív egyenleg, nagyságrendileg ennyivel több pénz áramlik Magyarországról Nyugatra, mint fordítva…

Azon persze van egy óriási vita, hogy a támogatások a fentiek okán feltételekhez köthetők, vagy sem, de azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy;

Nyugat-Európa jelentős részben a kelet-európai munkából él, abból érnek el nyereséget, abból tartják fenn magasabb életszínvonalukat.

És akkor még nem említettünk két tényezőt, nevezetesen, hogy a keleti tagállamokból jelentős a munkaerős-áramlás nyugati irányba, ami azt eredményezi, hogy egyre komolyabb munkaerőhiány keletkezik Keleten. A másik tényező pedig az, hogy ha a helyreállítási alapot kivesszük a képletből, mert azt tekinthetjük egy egyszeri tételnek, akkor máris 2 ezer milliárd forint felett alakul a nyugattal szembeni negatív egyenleg…

Figyelem! Részünkről nincsen ebben semmi politika, csak a tényeket állapítottuk meg, és ebben az egészben talán;

Az elvándorlás a legnagyobb probléma, mert az hosszabb távon komoly gazdasági kockázat lesz – és nemcsak nekünk keletieknek, hanem a Nyugatnak is!

Ajánlott Cikkek