Felvidék Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Kempelen Farkas – Egy korszakos zseni

Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) a Habsburg Birodalomban széles körben elismert tudós és feltaláló, a 18. század legjelentősebb magyar polihisztora.

Kempelen Farkas nem csak a sakkozógép feltalálója volt, hanem számos más találmány is fűződik a nevéhez.

Például, Kempelen Farkas készített egy írógépet is vak emberek számára, amelynek a segítségével azok is képesek voltak írni, akik nem láttak. Ezen kívül, egy gőzgépet is feltalált, amelynek segítségével az iparosok könnyebben tudták munkájukat elvégezni. Szintén, speciális betegágyat is készített, amely segített a betegeknek gyorsabban felépülni.

Kempelen Farkas a művészeti területen is kiválóan teljesített. Ő volt az első magyar költő, aki az ókori rómaiak és görögök nyomán írta műveit. Emellett, írásai és versei is hozzájárultak a magyar irodalom fejlődéséhez. Nem csak íróként és költőként, de ötvösként is megmutatta tehetségét, alkotásai között számos értékes díszes arany és ezüst tárgyat találunk.

Kempelen Farkas tehát nem csak a sakkozógép feltalálója volt, hanem számos más területen is jeleskedett. Az ő tevékenysége és találmányai nemcsak a korát, de az utókorát is meghatározták, és jelentős hatást gyakoroltak a tudomány és művészet területén.

Kempelen alkotása egy dobozba zárt szerkezet volt, ahol a sakktábla előtt egy török ruhába öltöztetett bábu ült. Le lehetett vele ülni játszani, és a bábu – látszólag – önállóan mozgatta a sakkfigurákat, mégpedig úgy, hogy nehéz volt legyőzni. A kíváncsiskodók csalást gyanítottak, és kinyittatták a feltalálóval a doboz ajtajait, de ott semmit sem találtak. Nyilván ez még csak bűvészmutatvány volt, mert valószínűleg egy kiváló sakkozót rejtett a szerkezet, aki rafinált tükrök segítségével látta is az ellenfél lépéseit. De nemcsak látta, hanem viszontlépésre is képes volt, a bábu keze mozdult, fogta a figurát és lépett vele. Valószínűleg nem volt könnyű megalkotni abban az időben, hogy bonyolult mechanikai megoldásokkal a sakkozó titkos helyéről mozgatni tudja a bábut, és valódi sakkjátszmát produkáljon. A bent ülő sakkozónak persze látni is kellett, mindezt nem tudta volna sötétben véghez vinni. Olajmécses szolgáltatta a fényt, aminek füstjét el is kellett vezetni – ez a bábu turbánján keresztül történt, és a “Törököt” úgy világították meg, hogy a nézők számára ne legyen szembetűnő a füst. A sakkozó bábu nem csak egyszerű szemfényvesztés volt. Pontosan megalkotott mechanikus szerkezet egy kiváló feltalálótól.

Működésének titka sokáig megmaradt, még ismerői, a titok megvásárlói sem szívesen adták tovább. Kempelen halála után már csak vásári mutatványosok szórakoztatták vele az embereket, pár évtizedig még járták vele a világot. Az eredeti 1838-ban egy philadelphiai múzeumba került, ahol egy tűzvészben megsemmisült.

Ma már csak technikai érdekesség az eredetileg a bécsi udvar szórakoztatására alkotott sakkozó gép.

Építészként is jeleskedett. Nevéhez fűződik a budai várban lévő karmelita templom és kolostor átalakítása várszínházzá – pontosabban komplex szórakoztató központtá, vízvezeték rendszert tervezett a pozsonyi várba, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai.

Kempelen Farkast a gőz ereje is érdekelte, megalkotta a gőzturbina ősét, gőzgépet tervezett gőzkondenzátorral.

Sokoldalúságát jellemzik további találmányai is: írógépet alkotott egy vak ismerőse, speciális, mozgatható betegágyat Mária Terézia számára.

“Az írógép ötlete kifejezetten a segítségnyújtási szándékához köthető. Egy osztrák ud­vari tanácsos arra kérte, hogy segítsen az énekművészi pályára készülő lányának az írás és olvasás megtanulásában, mert a lány vak. Kempelen először kéregpapírból kivágott, domború betűkkel tanította meg a lányt a betűkre és az olvasásra. Majd, hogy megkönnyítse számára az írást, ugyanilyen domború betűkkel ellátott írógépet készített neki. A tanácsos lánya, Paradis Mária volt az el­ső vak ember, aki domború be­tűk tapintásával írt és olvasott. Az ő sikere adta az ötletetahhoz, hogy a vakokat szervezetten és speciális módszerekkel kezdjék el tanítani az iskolákban”

Kempelen Farkas, vagy ahogy külföldön ismerik a nevét, Wolfgang von Kempelen, a mai napig hatással van a tudományra, találmányairól, elsősorban a “sakkautomatáról” előadásokat tartanak, tanulmányokat írnak.

wikipedia szeretlekmagyarorszag.hu arcanum

Ajánlott Cikkek