Kerek 100 éve alakult meg a BSzKRT, a beszkárt!
1922. december 27. Budapesten addig meglehetősen széttagoltan működtek az egyes személy (és teher!) szállítási ágazatok, sőt jellemző volt, hogy viszonylatonként más és más tulajdonosok voltak egy időben, ami az egyébként egyre inkább egy egységet alkotó Budapest számára immár nem volt megfelelő, de az egyes cégek, akik a jártatokat működtették – éppen a széttagoltság miatt (is) – anyagi problémákkal küzdöttek…
Borítóképen: BSzKRT vonalbérlet
Éppen 100 éve tehát megalakult egy vállalat, amely azért jött létre, hogy Budapest közösségi közlekedését integráltan lebonyolító vállalatként működjön. Ennek igen komoly jelentősége volt, ugyanis a széttagoltság addigra a további fejlődés kerékkötőjévé vált. Rájöttek, hogy a verseny nem mindenható…
„Tudvalevőleg ez év január 1-e óta folynak a tárgyalások a főváros és a Közúti között, amely állandó tárgyalások azt célozták, hogy elkerüljék esetleg a pert a BSzKRT-gal, ami alatt tulajdonképpen a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. értendő. A tárgyalások anyaga több milliárd körül forgott és mind a két félre nézve egyformán fontosnak látszott a békés megegyezés, a. HBzKRT megegyezés esetén forgótőkéhez jut, a Budapesti Közúti Vaspályatársaság és a NOVA pedig megtudja, hogy milyen követelésekkel rendelkezik és minél tartozások terhelik” – írta Az Est 1923 júliusában.
Ekkorra válik teljessé a BSzKRT „portfóliója”, hiszen immár nem „csak” a villamosközlekedés – ami a város határain belüli személyszállítási feladatokat bonyolította -, hanem a De ez nem volt újkeletű, a „megegyezés értelmében a főváros korlátlan és egyedüli tulajdonosává lett a Földalatti vasút, a BUR vasút és a Budapest-vidéki vasút vállalatoknak” is!
Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a BSzKRT valójában a BKV-nál is szélesebb szolgáltatási körrel bírt – természetesen figyelembe véve, hogy ez csak a kor körülményei között volt igaz, hiszen akkoriban a buszközlekedés a mainak olyan apró töredéke volt, hogy szemmel nem is látható…
A történet korábban kezdődött, ugyanis 1918 novemberében a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút (BURV) és a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven egyesült és a fővároshoz került, létrejöttével pedig megszűnt a vállalatok közötti versengés, mivel a forgalom lebonyolítását egy egységes vállalat szervezte.
1922. december 27-én megszűnt a BEVV, jogutódja a BSzKRT lett. A BSzKRT a villamosközlekedésben jelentős fejlesztéseket hajtott végre: 1926-ban és 1930-ban átszervezte az addigi villamoshálózatot, új járműveket szerzett be és fejlesztette a kocsiszíneket is. A négyjegyű pályaszámok 1924-es bevezetése is a vállalathoz kötődik. 1932-be a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. (BHÉV) is beolvadt a BSZKRT-be.
A BSzKRT a fővárosi buszhálózatra újabb járműveket vásárolt, valamint új járműtelepet is létesített (mai Kelenföldi Divízió). Ebben az időben építették ki az első budapesti trolibuszvonalat is, ez 1933–44 között üzemelt Óbudán, de az első pesti trolibuszvonal létrejötte is a vállalathoz kapcsolódik, azonban a BSZKRT-ot még a pesti 70-es átadása előtt feldarabolták.
Az óbudai troli egyik kocsija
A BSzKRT 1949-ben feloszlott, ekkor közel két évtizedes széttagoltság következett be a közösségi közlekedésben, egészen a BKV 1968-as létrejöttéig.
