Keresztények voltak, de… halotti pénzérme Fehérváron a Bazilika melletti feltáráson
Székesfehérváron a Géza nagyfejedelem téren ásatások folynak, ahol az fmc.hu beszámolója szerint egyre másra kerülnek elő értékes leletek. Legutóbb egy leégett ház maradványait lelték meg, illetve egy olyan temetkezést is találtak, melynél az elhunyt szájában egy úgynevezett halotti pénzérmét találtak.
Borítóképen: Obulus, Attika, Athén. Kr. e. 449. után.
Mi ebben a különös? Nos, nem más, mint hogy a kereszténység ezt a hagyományt nem ismeri, eredete a kereszténység megjelenése előttről való, ugyanis az ókori görögöknél a hiedelem szerint ez a pénzérme szolgált fizetségül az Alvilág révésze számára (Kharónnak), aki a holtak lelkét vitte át a Sztüx-folyón. A pénzérme (halotti obulus) adásának a későbbi korokban is élő szokása Magyarországon is kimutatható a 11–12. századi temetőkben is.
Mi lehetett az oka, hogy jóval később is megmaradt ez a szokás?
Bár a régészek beszámolójából nem derül ki pontosan, hogy a 14.-15. századra datált leégett ház azonos idejű lenne a halotti érmével, de amennyiben így van, akkor élt még a szokás, és ennek bizony igen komoly okai lehettek!
A 14. században a mai fogalmaink szerinti Nyugat-Európában a pestis és a 100 éves háború egyszerre „szívta” ki az életet az emberekből, ráadásul parasztlázadások követték egymást. Magyarországon kaotikus állapotok uralkodtak (nem a király) Károly Róbert a tartományurak ellen, Nagy Lajos itáliai rokonai ellen, Zsigmond pedig saját bárói ellen harcolt.
Ami a vallást illeti, ezen a téren sem volt éppen rózsás a helyzet… V. Kelemen pápa a székhelyét Rómából Avignonba teszi át. Megkezdődik „a pápák avignoni fogsága”, mely 1377-ig tart.
Amikor lassan átlépünk a következő századba, ott sem találunk tökéletes állapotokat. A század első felében huszita háborúk pusztítanak, és bár véget ér a 100 éves háború (1453), de jön a spanyol inkvizíció, Amerika felfedezése, majd felosztása (Tordesillasi szerződés). Magyarország a várnai csatában veszt a török sereggel szemben, előbb pedig a Budai Nagy Antal féle erdélyi parasztfelkelés átterjed a Tiszántúlra is…
Ami pedig a vallást illeti; Zsigmond magyar király kezdeményezésére összehívják a konstanzi zsinatot, az itáliaiakat, az angliaiakat, a németeket, a franciákat, a spanyolokat és a bíborosok kollégiumát, hogy megszüntesse az 1378 óta fennálló nyugati nagy egyházszakadást (skizma), megjavítsa a meglazult egyházi fegyelmet és helyreállítsa a keresztény hit egységét.
Visszatérva Magyarországra azt látjuk, hogy a nándorfehérvári győzelem (1456) fél évszázadra megállítja az oszmán-törökök közép-európai terjeszkedését, és Mátyás király uralkodásával eljön Magyarország egyik aranykora.
Mátyás 1490-ben halt meg Bécsben, így nem érhette meg Amerika felfedezését (1492), ahogy azt sem, hogyan jelenik meg Európában az a temérdek arany, ami az óceánon túlról érkezik, és ezzel hogyan csökken Magyarország jelentősége, amely Mátyás alatt az európai arany-kitermelés 90 százalékát adta…
Nos, ebben a két évszázadban volt minden; parasztfelkések, huszita háborúk egyházszakadás, járványok, megjelennek a törökök, és még megannyi vész.
Csoda, ha – biztos, ami biztos! – halotti pénzt helyeztek az elhunyt szájába? A kor embere számára ugyanis az összes megrázkódtatás hozzájárulhatott, hogy hite megingott, vagy egyenesen más hitet vallott (legbelül!), így nem csodálkozhatunk, hogy a régi hagyományok tovább éltek.
Természetesen mindez abban az esetben érdekes, ha a temetés ideje a 14.-15. századra tehető.
