KETSKEMETI SIGMOND: A’ MAGYAROKNAK EREDETEKRÖL
Kecskeméti Zsigmond Polgárdi prédikátor „A magyaroknak eredetekről, ezeknek királyjainak életekről, viselt dolgaikról, halálokról, temettségekről, kik alatt mi jött a magyar koronához, és mi nyeretett el, Pálma Ferencz Károly ur munkájából magyar versekben csinált rövid historiácska” című műve először Landerer Kalendáriumában 1793-ig jelent meg mi az 1795-ös kiadásból idézünk a magyarok, székelyek, kunok, és jászok eredetéről!
Magyarnak, Turkusnak, egy az eredete,
Mind kettőnek Mogor vólt a’ nevezete,
Amig Hunniába vólt telepedete,
Török ennek most is némelly viselete.
…
Turkomannus nevet magokra vevének
A’ kik nap-nyugotra közülök lépének,
A’ kik ez jó Földön meg telepedének,
Azok Magyaroknak itt neveztetének.
…
Ezek magok között Királyt emelének
Árpádnak fejére koronát tevének,
A’ koronát fogytig ennek a’ vérének
Ajánlák hivséget ennek igérenek.
A több részét az hat Kapitány elvette,
De a’ Király előtt az hitit letette,
Mihelyt kellett kezét a’ kardra vetette,
Egyaránt Királyát ez hat segítette.
A’ Kunnok mindnyájan utánnok jövének,
Ezek is közöttünk megtelepedének,
Ezeket esmérjük Huimusok vérének,
Most is rajtok neve Attyok elejének.
…
A’ Jász Mogor nyelven nyilas Vitézt tészen,
Vóltak is nyilakkal ezek mindig készen,
Most ha a’ szüksége hozza készen lészen,
Ország oltalmára kézbe fegyvert veszen.
Székelyek Atila régi maradéki
Ez Atyánk fiának Erdély leve széki,
A’ Törököt onnét mert kardal tevé ki
Gyula Kapitányul adatatván néki.
…
Ezer száz huszon egy a’ midőn kerűle,
A’ Kunok egy része Erdélybe perdüle,
A’ székely nevezet itt reája sülé,
Minthogy ez Országba mintegy Strása üle.
Magyarnak, egy Kunnak, Jásznak eredete,
Mi az oka, hát hogy más a’ nevezete?
Ez hogy más időben esett a’ jövete,
ki elébbb, ki utóbb, a’ mikor jöhete.
