Kimaradt ziccer? Hányatott sorsú magyar nagydömper: Rába 106 és Gödöllő 116
A Rába 10 tonnás dömpere 1962-ben került gyártásba, és a következő év során nemzetközi szinten is bemutatkozott. A Járműfejlesztési Intézet (JÁFI) közreműködésével kifejlesztett és a győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyárban készült gépet Rába 106 néven gyártották.
Borítóképen: Gödöllő 116
Rába 106 dömper gyártása 1962 és 64 között folyamatos volt. Bár sok forrás nem áll rendelkezésre, de a kevés forrás egyike említi, hogy 175 darabot gyártottak a nagy dömperből ezekben az időkben.
Az őseredeti…:
De a történet nem ilyen egyszerű! 1959-ben ugyanis a JÁFI (Jármű Fejlesztési Intézet) tervei alapján, Kispesten legyártásra került 3 darab 6 m³ tartályűrtartalmú, 10 tonna teherbírású nagydömper. A DR-100 néven fejlesztett gép 100 lóerős, hathengeres Csepel motorral, saját gyártású ferde fogazású, körmös kapcsolású félszinkron váltóval, légfékkel és mechanikus billentésű puttonnyal volt felszerelve.
A vezetőállás hagyományosan fordítható üléssel és ikerkormánnyal rendelkezett. A vizsgálatok és a tartósüzemi próbák alapján néhány módosítást vezettek be és az 1 darab DR-100M típuson ezt végre is hajtották. Megszűntették a fordítható vezetőülést és az ikerkormányrendszert, módosították a vezetőfülke és motorburkolat kialakítását.
A 4+1 fokozatú váltóval elérhető végsebesség 35 km/óra körül volt. Kiderült azonban, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár gyártási kapacitása az új termék bevezetéséhez nem elég. Az iparügyi vezetés ezért úgy döntött, hogy 1962-től a feladatot az átmeneti gyártáskapacitással rendelkező győri vagongyár az akkor már Wilhelm Pieck Járműipari Művek kapta meg (Wilhelm Pieck a Német Demokratikus Köztársaság, az NDK államelnöke volt, az MVG pedig 1954 január 1.-től 1965 július 1-ig viselte <el…> nevét).
A győriek 1962-től 1964-ig RÁBA-106 típusjellel 175 db nagydömpert gyártottak le a DR-100M alapján, de a felépítményt tovább módosítva és szervokormány beépítésével, valamint a tartálybillentés hidraulikus megvalósításával azt tovább korszerűsítették.
1967-ben a VCST-hez csatolták a Gödöllői Gépgyárat az időközben a már RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár nevet felvett (1963 július 1.) győri gyár által Gödöllőnek átadott RÁBA106 típusú dömperek gyártási jogával együtt.
Ennek oka az volt, hogy amikor elfogadásra került az egységes járműfejlesztési program, a Rábára az a fontos feladat hárult, hogy a MAN licensz dízelmotorokat, valamint nehézgépjárműveket gyártson. A konstrukció valamelyest módosult, és Gödöllő 116 (G-116)néven folyt tovább a gyártás.
1966. októberében készítette el a Gödöllői Gépgyár a Gödöllő 116 elnevezésű dömper első öt prototípust. A cég korábban a Csepel K-800 lánctalpas hadijárművet gyártotta.
A Rába 106 dömper továbbfejlesztésével a Járműfejlesztési Intézetet bízták meg. Az összkerékhajtású, tíz tonna terhelhetőségű Gödöllő 116 meghajtásáról 125 lóerős Csepel Diesel motor gondoskodott.
Azonban Gödöllő 116 is a folyamatos átszervezések áldozata lett… 1967-ben megszűnt az Autó és Traktoripari Tröszt. Ekkor a Gödöllői Gépgyárat a súlyos anyagi gondokkal küszködő Vörös Csillag Traktorgyár (VCST) felügyelete alá vonták. Majd 1970-ben a VCST átszervezésekor átkerült a Magyar Néphadsereg irányítása alá, s teljesen hadiüzemmé alakult.
A Gödöllő 116 így csupán lábjegyzet maradt a hazai járműipar történetében, annak ellenére, hogy Gödöllőn mintegy 500 darab dömpert szereltek össze.
A G-116 típusok iránti hazai érdeklődést nagymértékben visszaszorította a „BELAZ” márkájú szovjet dömperek megjelenése, amelyek alkalmazása a külszíni bányászati fejtéseknél egy gazdaságosabb megoldást jelentett. Ettől függetlenül a DR-50D 1973-ig gyártásban maradt, és a maga idejében végig uralta a piacot.
