Kis Magyar vártörténet – Bácsalmás
Remélem senki nem sértődik meg ha azt leírom, hogy nekem Bácsalmásról csak egyetlen személyes emlékem van. Egy kabarétréfában Bárdy Györgyöt hívták Bácsalmási művészúrnak. Meg egyszer elnézést a Bácsalmásiaktól ezért .
Bácsalmás az Alföldön, a Duna–Tisza köze és a megye déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A megyeszékhelytől, Kecskeméttől körülbelül 120 kilométerre található. Határában folyik a Kígyós-főcsatorna. A szomszédos települések: észak felől Tataháza és Mélykút, kelet felől Bácsszőlős, délkelet felől Kunbaja, délnyugat felől Madaras, nyugat felől Bácsbokod, északnyugat felől pedig Mátételke.
Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm)
A régészeti leletek tanúsága szerint a környék az őskor óta lakott. 2014 januárjában késő avar és 10-11. századi teleprészletet tártak fel. A település csak a Rákóczi-szabadságharc után kezdett véglegesen kialakulni, horvát, magyar és szlovák lakosokkal. 1735-ben Felső-Almás néven szerepel. A XVIII. század végén német telepesek érkeztek a községbe.
1808-ban mezővárosi rangot kapott. 1848-ban követválasztó központként Vörösmarty Mihályt választotta országgyűlési képviselőjévé.A Kitelepítettek emlékműve Bár 1871-ben elvesztette mezővárosi címét, de Bácsalmás (amely nevet 1904-ben véglegesítették) 1873-tól járási székhely volt. Az első világháború után, 1921-ig a környék szerb katonai megszállás alatt volt.
“A Baja-Rém és Jánoshalma irányában húzódó ú. n. „Ördög-árok”, Roediger feljegyzése szerint, Bátmonostornál kezdődik; Rómer szerint pedig Jánoshalmától Halas irányában tart. Bács határában, a Trsanik-pusztán és a Szent Antal-kápolnánál levő halmok mellett, négyszögalakú földvárak vannak. Az első a Mosztonga mellett van; a másik pedig „Demir-kapu” néven ismeretes.” Bácsalmáson a „Gradina” dűlőben szintén régi vár nyomai láthatók. Bácsföldvár fölött, az ú. n. „Csonthalom” mellett, a „nagy római sáncz”-nál, egy nagyobb földerőd állott, melyről Marsigli is megemlékezik. Az egykori földvárat a Tisza töltésének építése alkalmával elhordták. Állítólag a község is ettől a földvártól vette a nevét. Nádalja felé, a „Nagy-járás” dűlőben, a „kis római sáncz”-tól nyugatra, még három, négyszögben épített földvár nyoma látható. Bácskertes táján feküdt az egykori Gyűrű-Hetes. Ez is valamely földvártól vagy sáncztól kapta a nevét. Bezdánban szintén sánczokat emlegetnek; Bogyán határán pedig Roediger fedezett fel földvárakat. Boróczon, a községtől keletre, Dunabökény irányában, egy körsánczczal körülvont földvár van.” Arcanum
Révai lexikon :” Bácsalmás, nagyk. Bács-Bodrog vm. bácsalmási j.-ban, (1966) 1604 házzal és 9291 lakossal, közte 3297 magyar, 4673 német és 1168 dalmát és bunyevác, vallásra nézve mind róm. kat., a járási szolgabíró-hivatal széke, járásbíróság telekkönyvvel, kir. közjegyzőség, csendőrparancsnokság, két takarékpénztár, hitelszövetkezet, kölcsönös biztosítótársaság, téglagyár, gőzmalom, pince-és tejszövetkezet, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. A község már 1432. említtetik, a törökök alatt elpusztult, 1703. kamarai pusztaként említik, utóbb németországi telepesek szállták meg, kivált 1786-87.”
források wikipedia Arcanum várcentrum
