Kis Magyar Vártörténet – Csiklingvár Bakonycsernye
Egyik legrejtélyesebb dunántúli várhelyünk a Gaja-patak felső völgyének egyik magaslatán épült Csiklingvár. Jelenleg a Fejér megyei Isztimér határába esik, de igazából nincs szerves kapcsolatban ezzel a településsel, ahogyan az északabbra eső Bakonycsernyével, vagy a Téshez tartozó Csősz-pusztával sem (régebbi irodalmakban mindkettővel kapcsolatban szerepel).
borítókép : varlexikon
A vár szép felmérését Terei György régész köszönhetjük:
(A térkép ábrázolásával összevetve láthatjuk, hogy az előbbit nem kell teljesen szó szerint venni!)
Régi feljegyzésben Csoklia vár néven is előfordul, egy másik helyen Csiklész alakban is szerepel a vár neve. Mindenesetre sem a Csikling, sem az előbbi variációjú nevek jelentéséről, eredetéről sincsen fogalmunk. Pedig a név mindig alapvető forrás – volna!
Ráadásul egyetlen középkori adatunk sincs sem a várról, sem az esetleg valaha hozzá tartozó birtokról. Mivel ma az egykori Mellár-puszta határába esik, elméletileg tartozhatott ahhoz (is). Ezt a birtokot IV. László király 1279-ben Csák nembeli Márk fia Istvánnak adta. Terei György feltételezi, hogy ezt követően talán ő építhette a várat – ami természetesen nem lehetetlen, bár konkrét adatunk nincsen róla. Mindenesetre feltűnő, hogy a több várat is birtokló Márk fia István és leszármazottai kapcsán egy árva szó sem esik erről a várról és a környék birtoktörténetében semmi nyoma egykori uradalmának.
Tehát felvethető az is, hogy egy korábbi korszakba tartozik és esetleg semmi köze a Csákokhoz! Említettem a helynevek jelentőségét. Ezeket ugyan szokás lefitymálni, hogy általában csak újkori adatokból ismerjük őket és emiatt kétes a forrásértékük. Mégsem hagyhatók figyelmen kívül! Nos, Csiklingvár közelében Királyszállás van. Úgyszintén tőle nem messze volt a mára elpusztult Bakony nevű település is, amelyikről az egész hegység a nevét kapta! Mindezzel persze nem állítom, hogy a bakonyi királyi erdőipánság eredeti központja itt lehetett. Kezdetben nyilván Bakonybél, majd Zirc lehetett királyi udvarhely. Utóbb pedig Hölgykő vára volt az ispánság központja.
Zárójelben jegyzem meg, hogy Bakony egy személy neve is volt. Bakony fia Bodos Salamon király rabtársa volt, annak visegrádi fogsága idején (1083 előtt).
források és teljes cikk : djnaploja varlexikon wikipedia arcanum